Elhunyt Victor Willis, a hetvenes években nagyon sikeres amerikai diszkócsapat, a Village People frontembere. Az énekes hétfőn, 74 évesen halt meg, „egy rövid lefolyású, de agresszív betegség” következtében. A hírt a zenekar hivatalos közösségimédia-oldala jelentette be.

A texasi születésű zenész olyan nagy slágerek társszerzője volt, mint a YMCA, a Go West vagy az In the Navy. A Village People a dalai mellett azzal keltett feltűnést, hogy tagjai férfias karakterek ruháiba öltöztek; Willis váltakozva rendőr és tengerésztiszt volt – írta róla a bbc.com.

Az énekes az alapítástól, 1977-től volt tag, majd 1979-ben kilépett, és éveken át folytatott küzdelmet az általa írt dalok feletti jogokért. 2017-ben újra csatlakozott a Village People-höz, sőt, 2025 januárjában előadta a YMCA-t a Donald Trump elnöki beiktatása előtti gyűlésen.

Willis San Franciscóban nőtt fel, baptista lelkész apja templomában gospelt énekelt, mielőtt a dzsessz és a soul felé fordult. Középiskolai zenekara, a Ballads fellépett a Temptations előtt, Willis mások mellett Dizzie Gillespie-vel közös session-ökön vett részt. A főiskola után szerepet kapott a Hair musical egyik Las Vegas-i előadásában.

1977-ben találkozott Jacques Morali francia producerrel, aki háttérvokálosnak hívta az általa írt diszkószámokhoz. A négyszámos demó címe The Village People volt, a csapat lemezszerződést kapott, és Morali Willist kérte fel frontembernek. Az első album a Cruisin' volt 1978-ban, ezen szerepelt a YMCA is, a második a Macho Man (szintén 1978-ban), amely a címadó dalról és a Key Westről lett ismert.

Egy koncertlemezt (Live and Sleazy) követően a harmadik album, az 1979-es Go West címadó dala a melegek himnuszává vált – később a Pet Shop Boys is feldolgozta. Ezen a lemezen volt rajta az In the Navy és az I Wanna Shake Your Hand is. A Billboard magazin a Village People produkcióját a „pop-diszkó műfaj legellenállhatatlanabb ritmusának” nevezte.

Willis 1979-ben, a Village People-ről szóló film, a Can't Stop the Music forgatása alatt mégis elhagyta a csapatot. A film aztán katasztrofális pénzügyi bukta lett, amely a zenekar halálához vezetett. Willisnek nem volt könnyű elválasztania magát a Village People-univerzumtól, ami rányomta bélyeget szólókarrierjére. Az 1979-ben készített debütlemeze meg se jelent, csak három évtizeddel később, 2015-ben.

A depresszióssá vált énekes a drogokhoz fordult, ami csak fokozta a problémákat. „A nyolcvanas és a kilencvenes éveket így töltöttem” – nyilatkozta később. A dolgok akkor fordultak jobbra, amikor találkozott második feleségével, egy ügyvéddel, aki segített neki a tulajdonjogokat bitorló cégekkel szembeni harcban. 2015-ben szövetségi bírósági végzés született arról, hogy 50 százalékos tulajdonjog illeti meg Willist a Village People tizenhárom dala, köztük a YMCA felett.

Ezt követően, 2017-ben visszatért a zenekarba, majd nem sokra rá Donald Trump elnök úgy döntött, politikai gyűlései bevonuló zenéje a YMCA lesz. Willis nem volt Trump-hívő, és sikertelenül próbálta letiltani a dalt. „A zenekarban egyikünk sem szimpatizál Trumppal, de ő az amerikai szerzői jogi törvények miatt bármikor képes használni a zenénket, amikor csak akarja” – mondta 2020-ban a BBC-nek.

Ezek után meglepő volt, hogy részt vett a politikus második elnöki beiktatásán. „A YMCA globális himnusz, amely remélhetőleg segít az országot együtt tartani egy viharos és megosztó kampány után, ahol a mi jelöltünk vesztett” – nyilatkozta akkor erről.

A YMCA-vel kapcsolatban elhárította azokat a megközelítéseket, hogy az meleg himnusz lenne, mint fogalmazott, „ez téves feltételezés, amely azon alapul, hogy szerzőtársam meleg volt, akárcsak a Village People néhány tagja”.

A YMCA mindenesetre tizenhét országban volt listavezető, és a mai napig lakodalmak első számú slágere világszerte. 2020-ban az amerikai Kongresszus könyvtárának Nemzeti Hangfelvételi Nyilvántartása védett „kulturális, történelmi vagy esztétikai kifejezéssé” nyilvánította, és a dalt beiktatták a Grammy Hírességek Csarnokába.