Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), a III. kerület polgármestere felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2024. február 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kiss László az óbudai korrupciós ügyről: egészen más áll a háttérben

Újabb részletek kerültek nyilvánosságra az óbudai korrupciós ügyben, miután Kiss László, Óbuda polgármestere egy interjúban tagadta a korrupcióról szóló állításokat, amelyeket szerinte részben az ügyészség adott a vádalkut kötők szájába. Elmondása szerint több jel is arra utal, hogy az ügyészség egy országos kampányfinanszírozási ügyet maszkol át kerületi szintű üggyé.

Kiss László, Óbuda polgármestere a Telexnek adott interjújában azt állította, hogy az úgynevezett óbudai korrupciós ügy „valójában koncepciós eljárás, amelyet 2024-ben politikai célból indítottak el. Szerinte az ügyészség célja az volt, hogy ellehetetlenítse őt, valamint más ellenzéki politikusokat, köztük Karácsony Gergely főpolgármestert.”

A lap azért kereste meg a polgármestert, mert birtokába került a nyomozati anyag egy része. Ebben Z. Zsolt, a Pannon Park Forest Kft. korábbi vezetője, valamint Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármester azt vallották, hogy egy korrupciós hálózat részeként kenőpénzek jutottak el Kiss Lászlóhoz is.

Kiss László azt mondta, nem tudja, hogy Z. Zsolt és Czeglédy Gergő között történtek-e jogellenes pénzmozgások, de határozottan tagadta, hogy tudott volna ilyen ügyletekről vagy részesült volna bármilyen kenőpénzből. Állítása szerint a két tanú által előadott történet ebben a formában nem felel meg a valóságnak.

A polgármester szerint az ügy eredetileg egy országos kampányfinanszírozási nyomozás lehetett, amelyet az ügyészség később önkormányzati korrupciós üggyé alakított át.

Erre ugyan saját bevallása szerint nincs bizonyítéka, de úgy véli, hogy a vádalkuk során tett vallomások segítségével olyan politikusokat is összefüggésbe hoztak az üggyel, akiknek szerinte nincs közük a feltételezett bűncselekményekhez.

Kiss László azt is állította, hogy az ügyészség politikai megrendelésre járt el, és a vádalkuk során kedvezményeket ajánlott fel olyan gyanúsítottaknak, akik terhelő vallomást tettek politikusokra. Elmondása szerint az ügyészség többek között rá, Karácsony Gergelyre és Őrsi Gergelyre kívánt ilyen vallomásokat szerezni.

Arra a kérdésre, hogy Karácsony Gergelyt akkor miért nem tartóztatták le, Kiss László úgy válaszolt: szerinte az ügyészség politikai céljai időközben megváltoztak. Állítása szerint míg 2024-ben Karácsony Gergely ellehetetlenítése volt a cél, a Tisza Párt választási győzelme után az ügyet inkább úgy próbálják bemutatni, mint egy baloldali és fideszes szereplőket egyaránt érintő korrupciós ügy – olvasható egyebek mellett a terjedelmes interjúban, amiből az is kiderül, hogy

A Központi Nyomozó Főügyészség „minden ténybeli alapot nélkülözőnek” tartja Kiss László állításait, visszautasítva azokat.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.

Jön egy választás, amelyen a Fidesz legyőzheti a Tiszát

Október 4-én időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak Nagykáta 5. számú egyéni választókerületében. Bár a szavazás eredménye a testületi többség erőviszonyait nem befolyásolja, az összecsapás túlmutat a városhatáron: a kormánypárti jelölttel szemben a helyi Tisza Sziget támogatását élvező civil induló áll rajthoz.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Kína fordulatába beleremegett a világ, feje tetejére állt az energetikai beruházások piaca

Kína fordulatába beleremegett a világ, feje tetejére állt az energetikai beruházások piaca

Nagyot esett a globális tisztaenergia-beruházások értéke 2026 első felében. A csökkenés zöme Kína piaci alapú megújuló árazására történő átállásához köthető, ahogy a tisztaenergia-beruházásokon belül az e technológiák gyártásába irányuló beruházások tartósan csökkenő tendenciája is nagyrészt az ázsiai ország változó energiapolitikájának, illetve az általa korábban kiépített napelemgyártó túlkapacitásnak az utóhatása. A globális tisztaenergia-beruházásokat így is vezető Kína mögött Európa jócskán megelőzi az Egyesült Államokat, de ezen belül a gyártókapacitásokat növelő és ipari beruházások területén csak a harmadik volt az Egyesült Államok után az idei második negyedévében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×