Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Angela Merkel német kancellár (j2) Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (b) Sabine Preiser-Marian polgármesternő (b2) kíséretében felméri az Erft folyó árvíze okozta károkat Bad Münstereifelben 2021. július 20-án. Az áradások következtében legalább 164 ember életét vesztette Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Friedemann Vogel

Rosszul sült el a CDU-kancellárjelölt nevetgélése

Egy friss közvélemény-kutatás szerint nem tett jót a németországi áradás Armin Laschet megítélésének.

A németek 26 százaléka gondolja úgy, hogy Armin Laschet, a jobbközép CDU kancellárjelöltje megfelelően tudná kezelni az áradások utáni helyzetet – ez derül ki a Civey közvélemény-kutató intézet legfrissebb elemzéséből, amit az elmúlt héten több németországi régióban történt katasztrófa után készítettek. Szociáldemokrata kihívója, Olaf Scholz esetében ez az arány 41 százalékos.

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint Laschet megítélését rontotta az a videofelvétel, amin az látszik, hogy a kancellárjelölt nevetgél, míg a német elnök az áldozatok hozzátartozóihoz beszél.

Sokan úgy vélték, hogy ez rossz gesztus, és ilyet nem szabadna csinálnia, amiért a kancellárjelölt elnézést is kért.

A brüsszeli politikus szerint Laschetnek, aki az áradásokban érintett Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke is, az sem használ, hogy kormánya nem reagált elég hamar a várható katasztrófát előrejelző figyelmeztetésekre.

Bauer Bence szerint azonban

a népszerűségvesztés csak egy kilengés lehet,

ezt mutatja a kutatás egy másik eredménye is: az emberek javarészt, 36 százalékban ugyanis a CDU/CSU válságkezelésében bíznak, szemben a SPD-ével, amiben csak 19 százalék, míg a zöldekében 17 százalék, tehát meglehetősen árnyalt a kép. „Nemcsak a miniszterelnök, illetve az egyes kancellárjelöltek válságkezelését vizsgálták a németek, hanem a pártokét is, és azokat a kormányzati, nagy tapasztalattal bíró politikai erőit is, amelyek a jelöltek mögött vannak” – magyarázta a szakértő.

A felmérés szerint a németek 70 százalékát nem befolyásolja a katasztrófa abban, hogy kire szavaz majd a szeptemberi szövetségi választáson. A CDU népszerűsége is töretlen, van ahol már 30 százalékkal vezet. Jelenleg a legvalószínűbb, hogy ősztől CDU–zöld-koalíció vezeti majd Németországot, ám az is elképzelhető, hogy a koalícióba a liberálisok is bekerülnek majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×