A miniszterelnöki mandátum idejének korlátozására vonatkozó megkötést jelenleg nem tartalmaz az alaptörvény, a tisztség akárhány cikluson keresztül betölthető. Mint az InfoRádióban Stánicz Péter alkotmányjogász elmondta, ez nem példa nélküli, vannak más országok is, ahol nincs a pozíció betöltésének felső időbeli határa, de olyan országok is vannak, ahol korlátozó szabály van érvényben.

Hozzátette: itthon alaptörvény-módosítás, vagy egy új alkotmány elfogadása kell ahhoz, hogy egy, a Magyar Péter által említett két ciklusról szóló határt bevezessen az Országgyűlés. Ennek, ha kétharmados többséggel alakul meg az új parlament, nincs akadálya. Azonban

nagyon fontos – és egyben általános alkotmányos elv – a hátrányos visszaható hatályú jogalkotás tilalma.

„Ez eleve egy érdekes kérdés, hiszen az alaptörvény, illetve az alkotmány nem jogszabály. Viszont arra is fontos azért kitérni, hogy ettől még az alkotmányos elv az, hogy visszamenőlegesen ne nyúljunk bele a jogviszonyokba, ne változtassunk meg olyan élethelyzeteket, amelyek nem voltak előreláthatók” – jelentette ki.

Elmondása szerint nagyon nehéz alkotmányosan egyértelmű választ adni arra, hogy az ilyen korlátozás a korábban már miniszterelnöki tisztséget betöltőkre vonatkozna-e.

Stánicz Péter kiemelte azt is, hogy

egy ilyen alaptörvény-módosítást az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatna.

„Tehát ha valamely, korábban miniszterelnöki posztot betöltő személy sérelmesnek találna egy ilyen alaptörvény-módosítást, akkor nincsen olyan eljárás, amit kezdeményezni tud. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítást csak eljárási szempontból vizsgálhatja, azt nézheti, hogy helyesen fogadták-e el, kellő szavazatarány volt-e például. Ám a tartalmát, azt, hogy elfogadható-e a módosítás, annak az érdemi rendelkezéseit nem vizsgálhatja az AB” – szögezte le, megjegyezve, hogy az erre vonatkozó szabályozás 2013-ban módosult.

A miniszterelnöki pozíció betöltéséhez szükséges feltételeket az alaptörvény rögzíti. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: a miniszterelnökké választás feltételeinek bővítése, megváltoztatása alapvetően egy jövőre vonatkozó kérdés, arra vonatkozik, aki a későbbiekben miniszterelnökként kíván indulni.

„Ezért a visszaható hatály szerintem nem lenne ebben az esetben megállapítható, de ez nem kristálytiszta kérdés, hanem alkotmányjogi vita tárgya jelenleg,

hogy ha a jövőre vonatkozóan állapít meg többletfeltételt az alaptörvény ahhoz, hogy valaki miniszterelnökké váljon, egyáltalán, tudunk-e arról beszélni, hogy ez visszamenőlegesen kihat, pusztán azért, mert érinthet olyan embert, aki már korábban betöltötte a tisztséget?” – ismertette.

Annak viszont nincs semmilyen akadálya, hogy megszabják, a jövőbeni miniszterelnökre milyen feltételek vonatkozzanak: például meg lehet változtatni az életkort, vagy elő lehet írni bármilyen többletkövetelményt – mondta az InfoRádióban Stánicz Péter.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette. A teljes beszélgetésben a közjogi méltóságok leváltásáról is szó volt, erről itt írtunk.