Az iráni háború miatt egyre aggasztóbb hírek érkeznek a légiközlekedés háza tájáról. Az Öböl-térség több országában légtérkorlátozásokat rendeltek el, a repülőgépeknél, járatoknál pedig az üzemanyaghiány okoz fennakadásokat. Az Egek ura blog szerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a legintenzívebb probléma a Hormuzi-szoros blokádja és az ebből a helyzetből kialakuló globális sérülékenység, ami a kerozinellátást érinti. Kiemelte, hogy az Öböl-térség nemcsak kőolajexportőrként játszik jelentős szerepet a kerozinellátásban, hanem az olajipari sajátosságok miatt nagy mennyiségben állítanak elő készterméket, vagyis kerozint a régióban, amit aztán onnan szintén exportálnak a világ különböző pontjaira tankhajókon keresztül.

Varga G. Gábor hozzátette: bár az ellátási lánc nem omlott össze, ugyanakkor nagyon sérülékennyé vált. Felhívta a figyelmet arra, hogy

más olajipari finomított termékkel szemben a kerozint kizárólag repülőtereken, illetve a repülőgépekben lehet felhasználni, ami jelentősen befolyásolja azt, hogyan lehet hozzájutni.

A szakíró kitért arra is, hogy már két-három hete lehet tudni, hogy például egyes ázsiai országokban eltérő szinten, de kerozinhiány van. Emiatt üzemanyag-korlátozásokat, limitációkat vezettek be a repülőtereken főleg azokban az országokban, amelyek nem rendelkeznek saját finomítóval, és így szinte mindent importból fedeznek.

Külön megemlítette Vietnámot, ahol nagyon súlyossá vált a helyzet,

olyannyira, hogy a légi járművek pilótái által közölt üzenetekben folyamatosan a kerozinkorlátozásokról írnak. Varga G. Gábor tájékoztatása szerint az Ázsia és Európa közötti útvonalakon a légi áruszállításban már beiktatták azt a rendszert, hogy

egyes járatok leszállnak Azerbajdzsánban vagy Indiában tankolni, ugyanis ezekben az országokban felesleg van kerozinból.

Ez a beiktatott landolás nagyon megéri nekik, hiszen más országokhoz képest alacsonyabb árak vannak.

A legtöbb probléma tehát jelenleg Ázsiában jelentkezik, Európában ebből még kevesebbet lehet érzékelni, de már Olaszországban is beszámoltak ellátási problémákról. Tulajdonképpen az északi féltekén csak május végén kezdődik a légiközlekedési csúcsszezon, ami szeptember közepéig tart. Ez azt jelenti, hogy a járatszámok és a felhasznált üzemanyagok mennyisége Európában jóval meghaladja majd a későbbi hetekben, hónapokban a jelenleg tapasztalt szintet. Az Egek ura blog szerkesztője hozzátette: az európai szakemberek jelenleg Amerikában, a Karib-térségben keresnek alternatív beszerzési útvonalakat arra az esetre, ha nem sikerülne időben megoldani a problémát. Arra számít, hogy

ha tartósan fennáll ez a kedvezőtlen helyzet, akkor Európában is lehetnek korlátozások, elsősorban az üzemeltethető légi járatok számát illetően.

A Reuters értesülései szerint az európai légitársaságok jelenleg arról győzködik az uniós vezetőket, hogy lépjenek fel és kezeljék azt a helyzetet, amit az iráni háború eredményezett. Varga G. Gábor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem várt gondokkal kell szembesülniük az érintetteknek, hiszen eddig soha nem volt példa arra, hogy problémás legyen az európai kerozinellátás. Mindig rendelkezésre állt megfelelő késztermék, infrastruktúra, finomítói kapacitás, így nem jelentkeztek komolyabb problémák ezen a téren, az importútvonalakban pedig benne volt a közel-keleti forrás.

Most azonban két fő probléma is bezavart.

• Az egyik a Hormuzi-szoros időszakos lezárása,
• a másik a Barátság kőolajvezeték átmeneti leállása.

Ebben a kialakult helyzetben nem marad más választás, minthogy új importútvonalak után nézzenek az üzemanyag-kereskedő cégek, és jelenleg Észak-Afrika, valamint az Amerikai Egyesült Államok jöhet szóba forrásként, ahhoz azonban időre lesz szükség, hogy ezek az alternatív importútvonalak kiépüljenek.

Jelentős kapacitások estek ki a légtérzárak miatt

A háború miatti légtérzárakat vezettek be az Öböl-térségben, aminek szintén vannak kedvezőtlen gazdasági következményei. Varga G. Gábor szerint Európa és Ázsia viszonylatában a légtérkorlátozások két nagy problémát okoznak. Egyrészt a két kontinens között közlekedő repülőgépek útvonalai jelentősen beszűkültek, ami alapvetően kerülőket jelent.

Egyes járatok egy-másfél órás kerülőkre kényszerülnek,

de a szakíró szerint a légiközlekedés ehhez hozzászokott az elmúlt években, hiszen az orosz–ukrán háború kitörése után is elrendeltek légtérzárakat, így az iparág felkészült az ilyen helyzetek kezelésére.

A másik fő probléma, hogy az Öböl-térség három nagy, globális átszállópontján (Dubaj, Doha, Abu-Dzabi) még mindig nem jutott vissza arra a szintre a forgalom, mint ahol az iráni konfliktust megelőzően volt, igaz, valamelyest konszolidálódott a biztonsági helyzet. Emiatt nagyon jelentős kapacitások estek ki mind az Európa–Ázsia viszonylatban, mind az Ázsia–Észak-Amerika–Dél-Amerika viszonylatban, és ezek a kapacitások Varga G. Gábor elmondása szerint nem pótolhatók más útvonalakkal, vagy más légitársaságok által egyik napról a másikra. Már csak azért sem, mert a világon különböző háborús konfliktusoktól függetlenül repülőgéphiány van.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.