armin laschet

Bár a legtöbb pillanatnyi előrejelzés szociáldemokrata (SPD) győzelmet jósol a németországi választáson, aminek folytatása egy szociáldemokrata, zöld és liberális (FDP) koalíció lehetne, szakértők szerint azonban annyira jelentős a szakadék az FDP és a bal-zöld páros kormányprogramja között, hogy ezen még meg is bukhat a dolog.

A CDU-s kancellárjelölt egy közszolgálati műsorban válaszolt az állampolgárok kérdéseire. Armin Laschet a lehetséges koalíciókról is nyilatkozott.

A héten a három német kancellárjelölt közül Armin Laschet és Olaf Scholz a francia elnöknél tett látogatást Párizsban. Német lapok szerint egy közös fotó a francia elnökkel jó ajánlólevélnek tűnhet arra, hogy valaki kancellárságra termett, de ez már aligha sokat segít a mind lejjebb csúszó Laschetnak.

Már 20 százalék alatt a CDU-CSU pártszövetség népszerűsége Németországban.

Az első felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első, vasárnapi televíziós vitáján. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a vitának nem volt egyértelmű győztese, de megerősítette a kancellárjelöltek aktuális népszerűségi sorrendjét, amelyben Olaf Scholz vezet Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió jelöltje előtt.

Olaf Scholzot, a német nagykoalíció szociáldemokrata pénzügyminiszterét találta a legmeggyőzőbbnek a megkérdezettek többsége a szeptemberi választásra készülő kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájában. Még két hasonló forduló következik.

A célegyenesbe forduló német választási kampány „meglepetéseként” értékeli a brüsszeli Politico, hogy a szavazói viselkedést láthatóan mind inkább a pártok által előtérbe tolt személyek teljesítménye, és nem a mögöttük álló pártok programja határozza meg.

Ha holnap kancellárválasztást tartanának Németországban, azt a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Olaf Scholz 35 százalékkal nyerné, míg a kereszténydemokraták jelöltje, Armin Laschet legfeljebb 20 százalékot szerezne. De mivel szeptemberben pártokra fognak szavazni, Scholznak öt hete van, hogy a felé áradó bizalmat átvigye az egyelőre harmadik helyen álló pártjára (SPD).

Egy friss közvélemény-kutatás szerint nem tett jót a németországi áradás Armin Laschet megítélésének.

Beleszólhat a két hónap múlva esedékes parlamenti választásba a brutális vihar és áradás Németország nyugati felében, jelentősen növelve a zöldek esélyeit, és komplikálva a CDU, személy szerint pedig a kancellárjelölt Armin Laschet helyzetét – vélik elemzők.

Új elképzeléssel közelíti meg az Európai Uniót a választási győzelemre esélyes, feltehetően koalícióra lépő három német párt mindegyike.

A járvány előtti fontosabb politikai, ideológiai, gazdasági és költségvetési prioritásokhoz való visszatérés áll a szeptemberi választásra készülő német keresztény pártok kormányprogramjában, megfejelve a klímaváltozás elleni („gazdaságilag észszerű”) harc felvállalásával és a digitalizáció kiemelt kezelésével.

A szász-anhalti tartományi választás óta ismét a német kereszténydemokrata párt (CDU) leendő választási győzelmét és Armin Laschet CDU-elnök majdani kancellárságát valószínűsítik a legtöbben. Utóbbi a brit Financial Timesnak adott terjedelmes interjúban fejtette ki leendő programját.

A CDU látványos erősödése, párosulva a zöldek helybenjárásával és a szabaddemokraták visszakapaszkodásával a hétvégi Szász-Anhalt-i tartományi választáson nem csupán Armin Laschet kancellári esélyeit növelte, de a majdani koalíciós kombinációk mozgásterén és szélesített.

Tartományi törvényhozási választásokat tartottak vasárnap a németországi Szász-Anhaltban. Az egykori NDK területén fekvő tartományban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelentős fölénnyel végzett az élen, a második legtöbb szavazatot az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű párt kapta. Az InfoRádió Kiss J. László Németország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát kérdezte.

Szász-Anhalt tartományban 40 százalékot gyűjtve győzött a CDU.

A multilaterális világrend, külön is az Európai Unió erősítése mellett tette le a voksot a német keresztény pártok kancellárjelöltje, aki az EU esetében amúgy az uniós közös külpolitikánál a többségi szavazásra való átállást sem zárta ki, utalással egyúttal a többségtől néha eltérő magyar külpolitikai álláspontokra is.

Magyarország megvétózta az Európai Unió többségi álláspontját az Izrael elleni rakétatámadások ügyében - ezután mondta azt a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetség kormányfőjelöltje, Armin Laschet, hogy a többségi döntéshozatal felé kell mozdulni az EU-s külpolitikában.

Miután eldőlt, hogy konzervatív oldalon a CDU-elnök Armin Laschet, zöldeknél a szintén párt (társ)elnök Annalena Baerbock lett a kancellárjelölt, továbbá, hogy a bajor Markus Söder visszalépett a versengéstől, az első jelentések jobboldali szakadásról és zöld felfutásról jövendöltek. Aztán árnyaltabb lett a kép.

Ahhoz képest, hogy szokatlan módon milyen nagy vita előzte meg a döntést, nagy többséggel szavazták meg a győztest.