eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
LONDON, ENGLAND - JUNE 05: EU Economy Commissioner Paolo Gentiloni, Eurogroup President Paschal Donohoe, World Bank President David Malpass, Italian Finance Minister Daniele Franco, French Finance Minister Bruno Le Maire, Canadian Finance Minister Chrystia Freeland, British Chancellor of the Exchequer Rishi Sunak, IMF Managing Director Kristalina Georgieva, German Finance Minister Olaf Scholz, U.S. Treasury Secretary Janet Yellen, Secretary-General of the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) Mathias Cormann and Japanese Finance Minister Taro Aso pose for a family photo during the G7 finance ministers meeting at Lancaster House on June 5, 2021 in London, England. The issue of a US-proposed global minimum corporation tax rate loomed over the two-day meeting of finance and economic officials from the G7 nations, ahead of next weeks G7 Summit. (Photo by Henry Nicholls - WPA Pool/Getty Images)
Nyitókép: Henry Nicholls - WPA Pool/Getty Images

A G7-ek megállapodtak a globális minimumadóról

Az egyezséget a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősítette.

A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott szombati értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei.

Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat".

A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.

Ez szerepel az egyezségről a brit pénzügyminisztérium által szombat délután kiadott részletes ismertetésben is.

A nyilatkozat szerint a megállapodás két fő pilléren alapul

Az első pillért jelenti az az elképzelés, amelynek alapján a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol központjuk működik.

Ez a szabály azokra a globális cégekre vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek.

Ezeknek a cégeknek a 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezt a nyereséghányadot ezekben az országokban kellene adóztatásnak is alávetniük.

A megállapodás második pillére az általános társasági adóztatás globális reformjának előmozdítása, és ebbe a kategóriába tartozik a 15 százalékos minimális társaságiadó-cél kijelölése.

A brit pénzügyminisztérium ismertetése szerint ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását.

Következik a G20-as vita

A londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodást a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak Velencében esedékes júliusi értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.

A hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális - elsősorban amerikai központú - online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében.

Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal - köztük az Egyesült Királysággal - szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.

A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik.

Rishi Sunak hangsúlyozta, hogy a brit kormány mindig is átmeneti megoldásnak tekintette a globális online cégek nagy-britanniai tevékenységére kivetett digitális szolgáltatási adót.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×