Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Koronavírus elleni vakcinát adnak be egy férfinak egy tel-avivi oltóközpontban 2020. december 22-én. Izraelben az egészségügyi dolgozók, a 60 éven felüliek és az egészségi okokból veszélyeztetett csoportokhoz tartozó emberek oltásával december 20-án kezdődött meg az új koronavírus elleni védőoltások beadása.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Kifogytak a gyógyszerekből az izraeli kórházak

Hiába a magas beoltottsági arány, még Izraelben is gondokat okoz a járvány, ezért tovább maradhat fenn az országos zárlat.

Az országos zárlat egyhetes meghosszabbítását tervezik a súlyos betegek magas száma miatt Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A hosszabbítást az egészségügyi minisztérium és Benjámin Netanjahu miniszterelnök kérte, mert a csökkenő fertőzöttségi adatok ellenére még mindig nagyon magas a kórházakban ápolt súlyos betegek száma.

Beni Ganz védelmi miniszter kijelentette, hogy csak akkor hajlandó megszavazni az újabb hosszabbítást, ha a korábbi ígéretek szerint megduplázzák a járványügyi előírásokat be nem tartók ellen kiszabható bírságot.

A bírság növelését az ultraortodox és az arab pártok képviselőinek tiltakozása miatt nem határozták el eddig, noha ez a kérdés folyamatosan napirenden volt a helyi médiában és a kneszet vitáiban az elmúlt hónapokban.

Közben egyre nehezebben birkóznak meg az izraeli kórházak a koronavírus-járvány harmadik hullámának betegeivel, kedden a jeruzsálemi Hadassza kórház igazgatója a katonai rádióban bejelentette, hogy

már nem tudnak több beteget fogadni.

Pénzügyi vita is nehezíti a helyzetet, mert a kórházak több pénzt követelnek a járvány okozta rendkívüli helyzetben. A Hadassza igazgatója levelében azt írta az egészségügyi minisztériumnak, hogy azért nem vállalhatják újabb betegek kezelését, mert kifogytak az ahhoz szükséges eszközökből és gyógyszerekből, január 10. óta nem tudtak új rendeléseket leadni pénz hiányában.

Az oltás tapasztalatai

A világviszonylatban is különösen magas izraeli beoltottság nyomán egyre több adat és információ áll rendelkezésre az oltásokról. Izrael egyik egészségbiztosító-pénztáránál,

a Makkabinál a beoltottak kevesebb mint 0,01 százaléka fertőződött meg a vakcina második dózisa után egy héttel koronavírussal, ami jobb arány a gyártó által ígért 95 százalékos védettségnél.

A 128 600, főként 55 évesnél idősebbekből és háttérbetegségekkel küszködő emberekből álló csoportból mindössze húsz korábban beoltott embert regisztráltak koronavírus fertőzéssel.

A mégis megfertőződött húsz ember többsége 55 évnél idősebb, felerészben krónikus betegségben szenved, de tíznek nincs háttérbetegsége. Enyhe lefolyású fertőzésük nyomán fejfájást, köhögést, gyengeséget vagy fáradtságot éreztek, egyikük sem került kórházba, és senkinek sem emelkedett a láza 38,5 fok fölé. Legtöbbjükről azért derült ki fertőzöttségük, mert kapcsolatba kerültek más, azonosított vírushordozókkal, és ezért tesztelték őket.

A Makkabihoz tartozó oltóhelyeken eddig 710 000 embert oltottak be először, és 277 000 embert másodszor a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal.

Hétfőn 65 660 embert oltottak be először és 109 874-et másodszor - három hét elteltével - a Pfizer és a BioNTech vakcinájával Izraelben. Az oltási kampány kezdete, december 20. óta 2 663 294-en - az ország lakosságának 28,9 százaléka - kapták meg az első és 1 221 124-en a második dózis vakcinát.

Hétfőn 54 408 tesztből 4924 vírushordozót azonosítottak, ami 9,4 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 606 365-en fertőződtek meg koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 72 033 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, 1827 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1154-en súlyos állapotban vannak és 332 ember van lélegeztetőgépen. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 4498-an haltak meg Izraelben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×