Nem tudják teljesíteni a vállalt határidőket és mennyiségeket a vakcinagyárak. A cégek sorban jelentik be, hogy az ígértnél később és kevesebbet tudnak szállítani a koronavírus elleni oltóanyagból. A Moderna például közölte, hogy bővíti a gyártókapacitását, a Sanofi pedig a Pfizer–BioNTechnek segít be. Ugyanakkor néhány Európai Unión kívüli országban – például az Egyesült Királyságban, Törökországban, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Indiában és Nepálban – sokkal több vakcina áll rendelkezésre, mint nálunk. Mit csináltak jól ezek az államok? Valóban nagy üzlet a vakcinagyártás? Miért nem tudják teljesíteni az oltóanyaggyárak az európai szerződéseiket? Az InfoRádió ezeket a kérdéseket tette föl Rékassy Balázs orvosnak, népegészségügyi szakembernek, egészségügyi szakközgazdásznak.

A szakember szerint a koronavírus-járvány elleni vakcinák miatti számtalan kérdés hátterében alapvetően az áll, hogy egy újdonságról van szó, amihez hatalmas nyomás párosul. Tudvalevő, hogy maga a messenger-RNS technológia – amit a Pfizet–BioNTech is alkalmaz – relatíve újdonságnak számít, vagyis eddig csak laborkörülmények között volt arra példa, hogy a DNS-ből polimeráz enzimmel készítsenek RNS-t és újdonság annak megoldása is, hogy ezt az RNS-t egyben, stabilan tartsák, ahogyan az is hatalmas előrelépésnek számít, hogy kitalálták a nano lipid részecskébe való csomagolást, ráadásul e részecskét csak kevés gyártó és csak korlátozottan képes előállítani. Végezetül az sem mellékes, hogy az új technológiával készült vakcinákkal az egyik napról a másikra kellene ellátni az egész világot – magyarázta a népegészségügyi szakember.

Bár érthetőnek tartja a politikusok és az emberek hozzáállását, ő maga is azt szeretné, ha már holnap be lenne oltva az egész családja és mindenki más is, ám a felmerült problémák ellenére azt mondja,

hálásnak kellene lenni, hogy egy év leforgása alatt egyáltalán létezik vakcina, amit legalább ugyan olyan nehéz elkezdeni nagy mennyiségben – és biztonságosan – gyártani, mint elkészíteni.

Emlékeztetett, egy hagyományos vakcinák előállítása 1–3 év, szemben a mostanival, ami ráadásul újabb technológiákon is alapszik, aminek minden egyes fejlesztési fázisban igen szigorú minőségbiztosítási kontrollnak kellett megfelelnie. Mindezt

egy bizonyos határ fölött pedig már nem lehet siettetni

– emelte ki az egészségügyi szakközgazdász.

Egyetértett, valahol irreális elvárásoknak kell megfelelniük a gyógyszergyártóknak, még ha tudtak is erről, amikor vállalták a szerződésekben foglaltakat. De szerinte erre próbáltak is felkészülni a gyártók, nem véletlen, hogy például a BioNTech is összeállt a Pfizerrel, vagy az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával. Más kérdés, tette hozzá, hogy senki nem tudta, hogy az ismert 6-7 gyártó közül melyiknek a terméke fog befutni. Ugyan a politikusoknak az a dolga, hogy nagyon is nyomják a gyártókat, illetve segítsék őket abban, hogy minél hamarabb tudjanak nagy mennyiséget gyártani, a biztonság érdekében türelemmel is kell viseltetni – ismételte meg.

Miután az Európai Unió sokkal kedvezőbb áron kapja a vakcinákat, tehát jó „deal”-t kötött például Izraelhez, az Egyesült Arab Emírségekhez és az Egyesült Államokhoz képest.

Elképzelhető, hogy a cégek próbálnak „játszani”, és annak szállítani előbb, aki többet fizet, bár a szakember elmondása szerint a vakcina nem egy hatalmas biznisz,

amin „halálra kereshetik” magukat a gyártók, hiszen például az AstraZeneca készítménye 4 dollár, míg a Pfizeré 12 dollár körüli áron mozog. Vagyis egyelőre a nagy pénz a klasszikus gyógyszergyártásban van, és a koronavírus-oltás esetében

inkább csak presztízskérdésről van szó,

hogy melyik lesz az a brand, amely a jelenlegi hatalmas társadalmi nyomás közepette helyt tud állni a pandémia leküzdésében. Rékassy Balázs teljes mértékben konspirációs teóriának tartja azt is, hogy a gyógyszergyártók esetleg visszatartanának készleteket az árak felverése érdekében, kiváltképp az EU esetében, amivel fix szerződések vannak. (Megemlítette továbbá, hogy egy adatbázisban azt olvasta: a kínai két adag - egy embernek elegendő - vakcina ára 140 dollár körüli, de hangsúlyozta, ez egyáltalán nem megerősített, hivatalos információ.)

Mindazonáltal azzal is egyetért, hogy így vagy úgy, de mégis

szerződésszegést követ el egy vakcinagyártó, ha nem szállít időre elegendő oltóanyagot, aminek jogi következménye kell hogy legyen.

Azt viszont nem tartja járható útnak az Európai Unió részéről, hogy azt mondja: „jó, köszönöm szépen, szerződést bontok veled, kedves Pfizer és holnaptól nem kérek tőled egyetlen vakcinát sem”. Tehát úgy kell rendezni a vitás kérdést, hogy mindenki jól járjon vele, és ahogyan a fejlesztés során, úgy a gyártás megfelelő kialakításában is segítséget kell nyújtani a cégeknek, miközben a logisztikát is elő kell készíteni a nagy mennyiségű szállításokhoz. Ez utóbbi viszont már főként nemzeti kérdés, amihez átlátható oltóprogram és jó szervezettség szükségeltetik – jegyezte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!