eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 26. külügyminiszteri tanácskozásának első napi ülésén Pozsonyban 2019. december 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Keményen üzent az orosz külügyminiszter

Orosz kollégáikhoz hasonlóan a berlini Charité klinika orvosai sem találtak harci méreganyagot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mintáiban - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az oroszországi európai üzleti egyesület tagjaival tartott tanácskozásán.

Rámutatott, hogy a mérget a német hadsereg laboratóriumában mutatták ki.

"A mai napig nem tudjuk, hogy a franciák és a svédek (akik megerősítették a Bundeswehr szakértőinek véleményét) maguk vettek-e mintát, vagy ezeket a németek bocsátották a rendelkezésükre" - mondta Lavrov.

Hozzátette, hogy

Moszkva a titkolózás ellenére az ügy végére akar járni.

Az orosz diplomácia vezetője szerint az omszki orvosok minden leletet német kollégáik rendelkezésére bocsátották, amikor az ellenzéki politikust Berlinbe szállították át.

Mint mondta, Moszkvának nincsenek kételyei afelől, hogy az EU megkísérel majd újabb egyoldalú, nem az ENSZ által megállapított normákon, az egyetemes nemzetközi jogi kereten alapuló szankciókat bevezetni Oroszország ellen, azon a címen, hogy a Navalnij-ügyben állítólag megsértette a vegyifegyver-tilalmi egyezményt.

Lavrov kilátásba helyezte, hogy

Moszkva nem hagyja majd válasz nélkül, ha az EU politikai alapon tovább fogja korlátozni áruinak bejutását az európai piacra.

Az orosz külügyminisztérium szombaton kifogásolta, hogy a német fél elutasította a berlini orosz nagykövetségnek a Navalnijhoz való konzuli hozzáférésre vonatkozó kérését. Az ellenzéki politikus múlt héten az állította, hogy személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök áll a megmérgezése mögött, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig, aki a vádat alaptalannak, sértőnek és elfogadhatatlannak nevezte, azt sugalmazva, hogy Navalnij együttműködik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).

A Jurij Levada Független Elemzőközpontnak és a Nyílt Médiának a hétvégén közzétett közös felmérése szerint egyébként Navalnij tevékenységének támogatottsága az elmúlt egy év alatt 9-ről 20 százalékra nőtt, azoknak a válaszadóknak az aránya pedig, akik még sohasem halottak róla 31-ről 18 százalékra csökkent. 2020-ra megduplázódott, 25-ről 50 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik nem bíznak meg benne. Népszerűsége a 18-24 évesek között a legmagasabb, 30 százalékos.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×