Infostart.hu
eur:
375.3
usd:
317.96
bux:
127452.94
2026. február 26. csütörtök Edina
 II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp edinburghi herceg társaságában trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot a Westminster-palota felsőházi üléstermében, a Lordok Házában 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Hannah McKay

Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

A 93 esztendős uralkodó által felolvasott, 26 pontból álló törvényalkotási és cselekvési programnak nem a brexit, hanem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javítása, az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztése és a környezetvédelem állt a középpontjában.

A tervezet ismertetése azonban a brexithez kötődő pontokkal kezdődött, és első mondata szerint

a kormánynak mindig is elsődleges fontosságú célkitűzése volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján.

London azonban a brexit után is olyan kapcsolatrendszerre törekszik az EU-val, amelynek alapja a szabadkereskedelem és a baráti együttműködés.

A tervezet szerint a majdani új brit bevándorlási törvény véget vet az EU-n belüli szabad mozgást előíró alapelv nagy-britanniai alkalmazásának.

A brit kormány azonban változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, "akik oly sok mindennel járultak hozzá" az ország életéhez, a Brexit után is megőrizhessék tartózkodási jogosultságaikat.

Az uralkodó által felolvasott program szerint az új törvénytervezet külön intézkedéseket tartalmaz e kötelezettségvállalás jogszabályi megerősítésére.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca legfrissebb, múlt szerdán ismertetett statisztikája szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg.

A minisztérium közölte, hogy saját belső - a statisztikában egyelőre nem szereplő - nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.

A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal.

A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A királynő által hétfőn felolvasott kormányprogramban szereplő október 31-i brexitdátum tarthatóságát sokan kétségbe vonják.

Újabb halasztás jöhet

Hilary Benn, az alsóház brexitügyi bizottságának elnöke a programismertetés után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy "szinte elkerülhetetlennek" tűnik számára a kilépés újbóli halasztása.

A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Benn szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson kialakulhatnak egy új brexitmegállapodás körvonalai, de valószínűleg a tényleges megállapodáshoz szükséges jogi megszövegezés nélkül.

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak szeptemberben elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott - törvénynek, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a brit törvényhozás nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal.

Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

Folyamatosan hangoztatja ugyanakkor azt az álláspontját is, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényhez.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A brit kormány e hónap elején terjesztette be brexitmegállapodási javaslatát az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

A javaslatról az EU részéről az elmúlt napokban óvatosan derűlátó nyilatkozatok hangzottak el, ám Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója a hétvégén úgy tájékoztatta bennmaradó 27 tagország EU-nagyköveteit, hogy főleg a vámjogi kérdésekben továbbra is "széles a szakadék" a felek álláspontjai között.

Címlapról ajánljuk
Történelmi fordulat Csehországban: véget ért a feketeszén-bányászat 250 éves korszaka

Történelmi fordulat Csehországban: véget ért a feketeszén-bányászat 250 éves korszaka

Furcsa fordulat történt a csehországi szénkitermelésben: a hivatalos adatok szerint tavaly 25,6 millió tonna szenet termeltek ki, ami 2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez azért érdekes, mert az ország hosszú távon éppen a szén fokozatos kivezetésére készül: több mint 250 év után februárban megszűnt a feketeszén-kitermelés az országban.

Deák András: az ukrán gazdaság a támogatásoktól függ, de már Moszkva is érzi az elmúlt négy évet

Az ukrán gazdaság pár hónap alatt elvérezne, ha hirtelen elapadnának a támogatások, de a szankciók és a hadviselés miatt Oroszország tartalékai is jelentősen megcsappantak – erről beszélt az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
Uniós források: szép csendben alkalmazkodik Brüsszel elvárásához a kormány, változás jön az RRF és a kohéziós pénzek ügyében

Uniós források: szép csendben alkalmazkodik Brüsszel elvárásához a kormány, változás jön az RRF és a kohéziós pénzek ügyében

Jelentősen átírja a kormány a közszolgáltatások uniós finanszírozásának hazai szabályozását – derül ki a Közigazgatási és Területfejlesztési minisztérium most társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéből. Ez több ponton módosítja az állami támogatások kereteit, felső összeghatárt vezet be, ugyanakkor fontos kivételeket is rögzít, megfelelve ezzel az Európai Bizottság és Tanács új szabályainak. A változtatások célja, hogy a magyar szabályozás igazodjon az uniós elvárásokhoz, miközben egyes érzékeny területeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×