Infostart.hu
eur:
355.61
usd:
308.21
bux:
133750.82
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Olajvezeték elzárása // All is under control. Pipeline equipment. Resource  transportation. Worker pumping down lines on the Gas drilling pad site. Disconnection or connection of gas or oil
Nyitókép: Olga Rolenko/Getty Images

Már magyarok is dolgoznak a világ egyik legnagyobb olajmezőjén – ezt reméli a Mol az azeri projekttől

Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta, tehát egy nagyon jelentős része a vállalatcsoport termelésének – mondta az InfoRádióban Hommonay Ádám kutatás-termelésért felelős operációs ügyvezető igazgató.

A Mol-csoport és vegyesvállalati partnerei megkezdték a földgáztermelést az azerbajdzsáni ACG mezőn, ahol korábban a jelenlegi olajkészletekhez nem kapcsolódó gázkészleteket azonosítottak a kőolajtermelő rétegek alatt és felett. Az első kutat a West Chirag platformról fúrták le, ami kulcsfontosságú lépés a mező jelentős, olajkészlethez nem kapcsolódó gázpotenciáljának felmérésében. A kút nemcsak a kezdeti termelést teszi lehetővé, hanem értékes rezervoár- és áramlási adatokat is biztosít, amelyek megalapozzák a készletek értékelését és a teljes mező jövőbeli gázfejlesztését.

A Mol-csoport kutatás-termelés operáció ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: 2020-ban léptek be Azerbajdzsánba, ahol 9,57 százalékos részesedést szereztek a világ egyik legnagyobb olajmezőjében. Hommonay Ádám tájékoztatása szerint hét olyan nagy platform van, amiről zajlik a kőolajtermelés, és ahonnan vezetéken keresztül juttatják el a nyersolajat a Baku melletti kikötőbe. Ezt az infrastruktúrát pedig nemcsak kőolaj, hanem földgáz szállítására is lehet használni. Ennek érdekében külön kutat fúrtak még mélyebbre, a kőolajrétegek alá.

Az ügyvezető igazgató a tervezett kőolaj- és földgázkitermelés mértékéről is beszélt. Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta, tehát egy nagyon jelentős része a vállalatcsoport termelésének. Ez konkrétan napi 10-15 ezer hordónyi termelést jelent.

A földgáz tekintetében első körben nagyjából 112 milliárd köbméternyi mennyiséget céloztak meg, ami a teljes magyarországi fogyasztás 10-15-szöröse.

A hazai földgázfogyasztás jelenleg körülbelül 8-10 milliárd köbméternyi mennyiségnek felel meg.

Hommonay Ádám hozzátette: ennek a Mol csak részben tulajdonosa, az első kútból másfél millió köbméteres napi termelésre számítanak. Kitért arra is, hol adják el ezeket a nyersanyagokat. A kőolaj felett teljes tulajdonjoguk van, és tartályhajókon keresztül már több szállítmány is eljutott a Mol-csoport finomítóiba. A vállalat három nagy finomítót működtet:

  • egyet Százhalombattán, ami a Dunai Finomító,
  • egyet Horvátországban, Rijekában,
  • és még egyet Pozsonyban, melyet a Slovnaft üzemeltet.

A földgáznál más a helyzet, mert azt az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság (SOCAR) értékesíti meghatározott áron, a többi tulajdonostársat pedig pénzben ellentételezi.

Az ACG mezőn magyar szakemberek is dolgoznak, a cél pedig a további terjeszkedés az országban Homonnay Ádám tájékoztatása szerint.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése

Hamarosan közzéteszi kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy bizonytalan, gyorsuló inflációs környezetben kellett hoznia. A piaci várakozások szerint fordulat áll be a jegybank kivárásra épülő stratégiájában, a Kormányzótanács pedig 25 bázispontos kamatemeléssel fogja megerősíteni, hogy készek megtenni a szükséges lépéseket az árstabilitás fenntartása érdekében. A befektetők szerint a mai kamatdöntés legfontosabb üzenete a további kamatemelésekre való utalások lehetnek, Christine Lagarde jegybankelnöknek ugyanis a várakozások szerint úgy kell hangsúlyoznia a jegybank elkötelezettségét, hogy közben a mai döntés kamatciklusként való értelmezését is elkerüli. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×