Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Olajvezeték elzárása // All is under control. Pipeline equipment. Resource  transportation. Worker pumping down lines on the Gas drilling pad site. Disconnection or connection of gas or oil
Nyitókép: Olga Rolenko/Getty Images

Már magyarok is dolgoznak a világ egyik legnagyobb olajmezőjén – ezt reméli a Mol az azeri projekttől

Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta, tehát egy nagyon jelentős része a vállalatcsoport termelésének – mondta az InfoRádióban Hommonay Ádám kutatás-termelésért felelős operációs ügyvezető igazgató.

A Mol-csoport és vegyesvállalati partnerei megkezdték a földgáztermelést az azerbajdzsáni ACG mezőn, ahol korábban a jelenlegi olajkészletekhez nem kapcsolódó gázkészleteket azonosítottak a kőolajtermelő rétegek alatt és felett. Az első kutat a West Chirag platformról fúrták le, ami kulcsfontosságú lépés a mező jelentős, olajkészlethez nem kapcsolódó gázpotenciáljának felmérésében. A kút nemcsak a kezdeti termelést teszi lehetővé, hanem értékes rezervoár- és áramlási adatokat is biztosít, amelyek megalapozzák a készletek értékelését és a teljes mező jövőbeli gázfejlesztését.

A Mol-csoport kutatás-termelés operáció ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: 2020-ban léptek be Azerbajdzsánba, ahol 9,57 százalékos részesedést szereztek a világ egyik legnagyobb olajmezőjében. Hommonay Ádám tájékoztatása szerint hét olyan nagy platform van, amiről zajlik a kőolajtermelés, és ahonnan vezetéken keresztül juttatják el a nyersolajat a Baku melletti kikötőbe. Ezt az infrastruktúrát pedig nemcsak kőolaj, hanem földgáz szállítására is lehet használni. Ennek érdekében külön kutat fúrtak még mélyebbre, a kőolajrétegek alá.

Az ügyvezető igazgató a tervezett kőolaj- és földgázkitermelés mértékéről is beszélt. Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta, tehát egy nagyon jelentős része a vállalatcsoport termelésének. Ez konkrétan napi 10-15 ezer hordónyi termelést jelent.

A földgáz tekintetében első körben nagyjából 112 milliárd köbméternyi mennyiséget céloztak meg, ami a teljes magyarországi fogyasztás 10-15-szöröse.

A hazai földgázfogyasztás jelenleg körülbelül 8-10 milliárd köbméternyi mennyiségnek felel meg.

Hommonay Ádám hozzátette: ennek a Mol csak részben tulajdonosa, az első kútból másfél millió köbméteres napi termelésre számítanak. Kitért arra is, hol adják el ezeket a nyersanyagokat. A kőolaj felett teljes tulajdonjoguk van, és tartályhajókon keresztül már több szállítmány is eljutott a Mol-csoport finomítóiba. A vállalat három nagy finomítót működtet:

  • egyet Százhalombattán, ami a Dunai Finomító,
  • egyet Horvátországban, Rijekában,
  • és még egyet Pozsonyban, melyet a Slovnaft üzemeltet.

A földgáznál más a helyzet, mert azt az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság (SOCAR) értékesíti meghatározott áron, a többi tulajdonostársat pedig pénzben ellentételezi.

Az ACG mezőn magyar szakemberek is dolgoznak, a cél pedig a további terjeszkedés az országban Homonnay Ádám tájékoztatása szerint.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×