eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
London, 2017. október 24.Leonardo da Vinci olasz művész Salvator Mundi (A világ megváltója) című festménye a Christies aukciós ház londoni kiállítótermében 2017. október 24-én. Az alkotást november 15-én New Yorkban árverezik el várhatóan 100 millió dollár (26,238 milliárd forint) körüli áron. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Váratlan helyen bukkant fel a világ legdrágább festménye

A Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi című festmény, a világ legdrágább műalkotása Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös luxusjachtján található - állítja Kenny Schachter műkereskedő az Artnet.com honlapon írt cikkében.

Schachter a festmény 2017 novemberi megvásárlásában részt vevő forrásoktól tudni véli, hogy a rekordösszegért,

450 millió dollárért a Christie's aukciósház árverésén elkelt festményt repülőgépen vitték a trónörökös tulajdonában lévő Serene nevű jachtra.

Forrásai szerint mindaddig ott is marad a kép amíg nem alakítják át kulturális központtá az ország északnyugati részén fekvő Al-Ulát, ahol szórakoztatóipari központot akarnak létrehozni 2020-ra mintegy nyolcmilliárd dollárból, amely konkurense akar lenne az Abu Dzabiban tavaly megnyitott Louvre-nak és a minap Katarban átadott, Jean Nouvel tervezte Katari Nemzeti Múzeumnak.

Az al-ulai fejlesztéseket irányító királyi bizottság egyik tagja, Allan Schwartzman, a Sotheby's aukciósház volt elnöke.

Al-Ula oázisváros közelében található Madáin-Szálih, a nabateusok egyik legnagyobb sziklába vájt városa, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy az Abu-Dzabi Louvre-ban kiállítják Leonardo da Vinci Krisztus-portréját.

A kristálygömböt tartó, kék köpenyt viselő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították, eredetiségét csak 2011-ben ismerte el a művészettörténész szakma.

A 64,5 x 44,7 centiméteres kép első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, később a festmény szem elől tűnt. A képet 1958-ban még mindössze 45 brit fontért vette meg egy amerikai gyűjtő a Sotheby's árverésén, és 2017-ben bocsátotta eladásra.

Az aukció után nem közölték a vásárló kilétét, csupán annyit, hogy telefonon tette meg ajánlatait a mintegy 20 percen át folyó ádáz licitharcban.

A The Wall Street Journal amerikai napilap akkor arról írt, hogy a vásárló Bader bin Abdullah szaúdi herceg volt, aki a szaúdi trónörökös nevében vette meg a festményt. Ezt akkor Rijád határozottan cáfolta. Később az abu-dzabi kulturális minisztérium közölte, hogy a szaúdi királyi család egyik tagja az ő nevében licitált a műért.

Schachter szerint egyfajta művészeti "fegyverkezési verseny" folyik a Közel-Kelet állami között. Katar például évi egymilliárd dollárt költött nyugati műkincsek beszerzésére az elmúlt években. A szaúdiak is elkezdtek felzárkózni, a közelmúltban szerezték meg Kuszama Jajoi japán művész világhírű Mirror room-sorozatának egyes darabjait, valamint George Condos, Richard Princes és Richard Serras műalkotásait.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×