INFORÁDIÓ 
2018. augusztus 15. szerda
Mária
donald trumpvlagyimir putyintalálkozóhelsinki
Tálas Péter: ez volt az amerikai elnök legsikertelenebb találkozója

Tálas Péter: ez volt az amerikai elnök legsikertelenebb találkozója

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A legfontosabb félelmek nem váltak valóra, és látható volt a két politikus közötti tapasztalatkülönbség - emelte ki az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKIE) Stratégiai Kutatóközpontjának igazgatója az amerikai és az orosz elnök találkozója kapcsán. Magyarics Tamás, az ELTE docense szerint Donald Trump nem úgy használja a csúcstalálkozókat, mint általában szokás.

Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy Oroszország számára a stratégiai fegyvereket korlátozó egyezmény (START) az egyik legfontosabb kérdés – emelte ki Tálas Péter. Az orosz elnök össze akarja kapcsolni a közepes hatóságú atomfegyvereket, a globális csapásmérő képességet és a rakétavédelmi rendszert. A szakértő hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy ezt amerikai kongresszus is ratifikálja.

A legfontosabb félelmek nem következtek be:

az amerikai elnök nem ismerte el a Krím annexióját, és nem tett ígéretet a NATO keleti területein tartott katonai gyakorlatok beszüntetésére

– hangsúlyozta az NKE Stratégiai Központjának igazgatója. Bár Donald Trump szóba hozta az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozást, ezt a kérdést mégsem kezelte megnyugtatóan, hiszen megkérdőjelezte a hírszerző közösség és a vizsgálóbizottság által feltárt bizonyítékokat.

A nemzetközi sajtó értékeléseit tekintve a tárgyalásból Putyin jött ki győztesen – jegyezte meg Tálas Péter, aki hozzátette: ezt volt Donald Trump legkevésbé sikeres találkozója. Bár ezeknek a találkozóknak nem a konkrét eredményei a fontosak, sokkal inkább a diplomáciai értéke, és az, hogy megindítsanak egyes folyamatokat – hangsúlyozta a szakértő. A PR-teljesítmény is lényeges, ezen a területen pedig nem teljesített olyan jól az amerikai elnök, mint például Kim Dzsong Unnal történő találkozóján – emelte ki.

„Látható volt a két politikus közötti tapasztalatkülönbség”

– fogalmazott Tálas Péter, hozzátéve: Putyin egy rendkívül felkészült, stratégiailag tájékozott politikus képét festette, míg Trump kissé bizonytalannak tűnt.

Helsinki, 2018. július 16.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő kezet fog a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari)
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari)

Magyarics Tamás az InfoRádióban úgy értékelt, hogy inkább bizalomerősítő találkozóról volt szó, melynek nem az volt a célja, hogy konkrét eredményeket hozzon. A csúcstalálkozók általában a folyamat végét szokták jelenteni, amikor a megállapodások már szinte teljesen készen állnak, és a politikai vezetőknek csak alá kell írniuk. Donald Trump diplomáciai gyakorlata azonban ezzel teljesen ellentétes: általában csúcstalálkozóval kezdi az egyeztetést, amikor még a napirendi pontok is zavarosak. Ezért most nem születtek konkrét megállapodások, mint 1972-ben vagy 1987-ben.

Az ELTE docense hozzátette: nem valószínű, hogy Donald Trump képes lenne meggyőzni Vlagyimir Putyint a tárgyalási technikájával és karizmájával, hiszen az orosz elnök tapasztalt politikus, a diplomáciában pedig – bár fontosak a gesztusok – a tények és az érdekek számítanak igazán.

Új irányok jöhetnek

A szakértő szerint a találkozó jelentheti egyes konkrét együttműködések első lépését: ilyen lehet a terrorizmus elleni fellépés és Szíria sorsa. „Utóbbival kapcsolatban mindketten hangsúlyozták Izrael biztonságának garantálását, és hogy a Golán-fennsík körüli régióban egy biztonságos területet hozzanak létre, távolt tartva az irániakat” – emelte ki. Oroszország célja, hogy szereplője legyen a nagypolitikának, és visszaszerezze, fenntartsa hatalmi státuszát – vélekedett Magyarics Tamás. „A bismarcki mondásnak most azon része illik rá, hogy Oroszország sosem annyira erős, mint amilyennek mutatja magát” – fogalmazott, hozzátéve:

Putyin most megpróbál pozíciókat szerezni például a Közel-Keleten, és megpróbálja biztosítani a hagyományos orosz ütközőzónát

a mag-Oroszország körül Ukrajnában, a Krím-félszigeten.

Az amerikaiak pedig nyilván látják, hogy a nukleáris kapacitása és a területe révén Oroszország még mindig erős állam. Fontos az USA-nak az is, hogy az orosz-amerikai-kínai kapcsolatok hogyan alakulnak. Amerika érdeke ugyanis az, hogy ebben a háromszögben Oroszország és Kína ne kerüljön közelebb egymáshoz, mint külön-külön az Egyesült Államokhoz.

Magyarics Tamás a START-tal kapcsolatban megjegyezte: mivel az orosz gazdaság nincs azonos súlycsoportban az Egyesült Államokkal, így a fegyverkezés területén sem tudná felvenni a versenyt.

Nyitókép: Anatolij Malcev

Kapcsolódó hang

Tálas Péter a Putyin-Trump-találkozóról
 


Magyarics Tamás a Putyin-Trump-találkozóról
 


A címlapról ajánljuk

Nagy változás az M7-esen

Nyári dugókat mérséklő aszimmetrikus leágazás épül Aligánál, de csak jövő őszel élvezhetjük...

Óriási a gond a Dunán

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát...
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH