Donald Trump ezzel a lépéssel azt szerette volna jelezni, hogy valóban fontos kérdés Amerika számára az igazságosabb tehermegosztás. Persze nem mindegy, hogy mit mond az amerikai elnök, de neki is csak egy szavazata van a NATO-n belül. Ez azt jelenti, hogy a NATO minden ilyen kérdésben konszenzussal dönt, így ha az utolsó kis Luxemburg azt mondja, hogy nem, akkor nincsen négy százalékra való emelés - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

"Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már jelezte, hogy az már régóta világos, hogy

2025-re mindenki szeretné elérni a két százalékot, el is fogja, ez nem kérdés"

- vélekedett Tálas Péter.

Ennek ellenére olyan országok is rögtön kritikával illették Donald Trump négy százalékos ötletét, akik hivatalból "rászorulnának" erre - tette hozzá a Közszolgálati egyetem munkatársa. A Balti országok közül az észtek mondták először, hogy ez azért nem így zajlik. De közben mindhárom balti állam - lettek, litvánok és az észtek - idén teljesíti a két százalékot.

Balti államok és keleti szárny

Tálas Péter szerint a NATO fókusza döntően a balti és a keleti szárnyra fókuszál az orosz fenyegetés miatt. Az észtek, lettek, litvánok, lengyelek, románok már nagyon közel vannak a két százalékhoz. A magyarok, csehek, szlovákok még valamivel távolabb vannak.

"Én inkább kommunikációs trükknek tartom ezt az amerikai elnök részéről. A döntések túlnyomó többsége nem ezen a csúcson született meg, hanem a honvédelmi miniszterek, vagy védelmi miniszterek egy hónappal ezelőtti találkozóján döntötték el" - jegyezte meg.