Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a tisztességes tehermegosztás megerősíti a szövetséget, hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és szükség esetén NATO gyors reagálási képességét.

A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy javítsák a védelemre fordított költségek és a felelősség megosztásának egyensúlyát - fűzte hozzá.

Tájékoztatása szerint nyolc tagország - az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia - várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

"A védelmi kiadások növelése modern és hatékony védelmet biztosít, ez erősebb Európát jelent, ami jó Amerika számára is" - fogalmazott a főtitkár.

Elmondta, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői szerdán megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Hozzátette, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 hadihajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.

A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban.

Hozzátette, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a Fekete-tenger térségében is.

Az elfogadott nyilatkozatban a NATO-tagországok vezetői leszögezték, hogy továbbra is hisznek a szövetség és Oroszország közötti, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és a kötelezettségvállalások betartásán nyugvó partnerség stratégiai jelentőségében, ugyanakkor nem fognak kompromisszumot kötni azon elvekről, amelyeken Európai és Észak-Amerika biztonsága nyugszik. Kijelentették, hogy támogatják Ukrajna, Georgia és a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon belül. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett három országba telepített erőit. Ismételten elítélték a Krím félsziget illegális elcsatolását, valamint a krími tatárok és más helyi közösségek tagjainak hátrányos megkülönböztetését, továbbá felszólították Moszkvát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO nyitott a politikai párbeszédre, nem keresi a konfrontációt, és nem jelent fenyegetést Oroszország számára.

Kiemelte: felismerve, hogy a világűr kutatása rendkívül dinamikus és gyorsan fejlődő terület, amely elengedhetetlen a szövetség elrettentő és védelmi pozíciója szempontjából, a vezetők megállapodtak egy átfogó NATO-űrpolitika kidolgozásában is.

A főtitkár nyilatkozata szerint tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is.

Elmondta, hogy a NATO a házilag előállított robbanószerkezetek hatástalanítására irányuló képzési programját is folytatja Irakban, és kiterjeszti Jordániára és Tunéziára is. A katonai szövetség támogatása erősíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés képességét, és hozzájárul az érintett országok biztonságának javításához - közölte. Több tagállam anyagi és katonai hozzájárulását jelentette be a NATO-missziók munkájához - tette hozzá a főtitkár.

Stoltenberg bejelentette azt is, hogy Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére,

köszönhetően a Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának.

A védelmi szövetség tagállamainak vezetői közös nyilatkozatukban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.