Bár nagyon sok nézeteltérés van közöttünk, a legfontosabb, hogy több megállapodást is kötöttünk, amely előrébb viszi és erősebbé teszi ezt a szövetséget – kezdte sajtótájékoztatóját Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, majd hangsúlyozta: abban továbbra is egyetértenek a tagországok képviselői, hogy Észak-Amerika és Európa együtt nagyobb biztonságban van.
„Megállapodtunk a NATO elrettentő és védelmi erejének növelésében, a terrorizmus elleni fellépés fokozásában és a közös terhek méltányosabb elosztásában”
– fogalmazott.
A főtitkár kiemelte, hogy a szövetség nyolc tagországa – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják és a szövetség többi tagja is tett erőfeszítéseket ennek érdekében, így a hidegháború óta az elmúlt évben volt a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege.
Jens Stoltenberg hozzátette: megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága,
így 2020-ra 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 hadihajó állhat kevesebb mint 30 napon belül a szövetség rendelkezésére.
Mindemellett a szövetség Irakban új kiképzési programot indít, továbbá szakértőkkel segíti a tagállamokat a kiber-támadásokkal és az ellenséges propagandával szemben, sőt egy kiber-védelmi központot is felállítanak – tette hozzá a főtitkár.
Az amerikai elnök által szóvá tett védelmi kiadások ügyében a német kancellár közölte, hogy Berlin 2024-re 80 százalékkal növeli a 2014-es szinthez képest kiadásait ezen a területen. Ez a téma – mint a bolgár államfő nyilatkozatából kiderült – a csúcstalálkozón is szóba került, ahol Donald Trump felvetette, hogy a korábbi hivatalos elvárás duplájára, 2 helyett inkább 4 százalékra kellene növelni a tagállamok védelmi kiadásait. Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt is, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, a szövetségesek pedig jó úton haladnak efelé.
Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a jövőben is problémás lehet Donald Trump viszonya olyan európai tagállamokkal, akik – szerinte – nem növelik kellően védelmi kiadásaikat. A szakértő Jens Stoltenberg szerepéről elmondta: a főtitkár feladata, hogy tompítsa, csillapítsa a tagországok közötti ellentéteket.
„Nem beszélhet senki ellen sem, és nem is fog, ez a főtitkári pozícióval ellentétes lenne”
– fogalmazott.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezetője emlékeztetett: Donald Trump elnökké választása előtt jelezte, hogy szerinte a NATO idejétmúlt szervezet, továbbá sokáig nem volt hajlandó hitet tenni amellett, hogy egy tagállamot ért támadásban az Egyesült Államok kötelezőnek tekinti az 5. cikkely érvénybe lépését. A csúcstalálkozót megelőző Twitter-üzeneteiben is azt ecsetelte, hogy nem látja értelmét a szervezetnek.
Wágner Péter szerint azonban abban némiképp igaza van az amerikai elnöknek, hogy szövetségesei nem költenek eleget, védelmi költségvetésük nem éri el a GDP 2 százalékot. Jens Stoltenberg a NATO-csúcson elmondta, hogy a tagországok 2014-ben ígéretet tettek, hogy az egyes államok védelmi költése 2024-re eléri a Donald Trump által kívánt szintet. „Vannak országok, amelyek már világos tervekkel, menetrenddel rendelkeznek, van, akik már el is érték” – emelte ki az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő. Olyan államok is vannak, akik tervekkel sem álltak elő – tette hozzá.
