Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Elérte a hidegháborús szintet a világ fegyverkereskedelme

A fegyverkereskedelem a hidegháború óta nem látott szintre emelkedett a legutóbbi öt évben a világban, a fegyverek több mint felét pedig az Egyesült Államok és Oroszország szállította – közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatait a Magyar Idők.

A legnagyobb fegyverexportőr továbbra is az Egyesült Államok, amely a globális piac 33 százalékát birtokolja, és legalább száz országot lát el fegyverrel. Oroszország a globális fegyverexport 23 százalékát adta. Moszkva mintegy 50 országba szállít fegyvereket, de az export több mint kétharmada mindössze négy államba – Indiába, Vietnamba, Kínába és Algériába – irányul. A harmadik helyen Kína áll; az ázsiai országot Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság követi - közölte a Magyar Idők. 

A SIPRI által összesített adatok szerint 2012 és 2016 között a múlt század ötvenes évei, azaz a hidegháború időszaka óta nem látott mértékűre nőtt a globális fegyverkereskedelem, ami főleg a Közel-Keleten és Ázsiában megugrott keresletnek tudható be.

Volumenét tekintve az ázsiai és óceániai térség vásárolta fel ebben az időszakban a világ fegyverexportjának 43 százalékát, ami 7,7 százalékos növekedés az előző ötéves periódushoz képest.

Ugyanebben az időszakban Európa importja 7 százalékponttal, 11 százalékra csökkent.

A Közel-Kelet leginkább importból fegyverkező állama Szaúd-Arábia, amely a globális fegyverimport 8 százalékáért volt felelős 2012 és 2016 között.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×