Április 13-tól megszűnt az a korlátozás, mely szerint a töltőállomások csak heti három alkalommal – hétfőn, szerdán és pénteken – emelhették áraikat. Mint arról az Infostart is beszámolt, a szabályt még március közepén vezették be, miután az iráni háború hatására jelentős drágulás indult el: a benzin ára mintegy 14 százalékkal, a dízelé akár 25 százalékkal nőtt rövid idő alatt. A korlátozás célja az volt, hogy megfékezze a hirtelen áringadozásokat, és stabilizálja a piacot.

A német Merkur cikke nyomán a vg.hu azt írta, hogy a kormány legutóbbi döntésével eltörölte az intézkedést. Az indoklás szerint válsághelyzetben szükség van állami beavatkozásra, de azt nem szabad a szükségesnél hosszabb ideig fenntartani, és cél, hogy ha nemzetközi árak csökkennek, az gyorsabban megjelenjen a kutakon is.

A szabályozás megszűnésével a benzinkutak ismét naponta, minden nap déli 12 órakor emelhetik áraikat.

A háttérben azonban továbbra is működik egy másik állami eszköz, az úgynevezett üzemanyagárfék. Ez két irányból próbálja kordában tartani az árakat: egyrészt az állam az extraprofitból származó bevételek egy részét adócsökkentéssel visszajuttatja a fogyasztóknak, másrészt korlátozza a válsághelyzetben kialakuló túlzott árréseket a teljes ellátási lánc mentén.

A hatóságok első értékelése szerint ez az eszköz máris érezhető hatást gyakorolt:

• a dízel átlagosan 10,5 centtel,
• a benzin pedig 18 centtel lett olcsóbb literenként.

A nemzetközi összevetés jól mutatja, mennyire szélsőségesen alakulnak az üzemanyagárak: miközben Oroszországban akár 273 forintért, az Egyesült Államokban pedig 377 forint körül lehet tankolni, Európában több helyen már 800-900 forintos szintek is megjelentek.