Infostart.hu
eur:
365.47
usd:
327.21
bux:
145330.87
2026. október 29. csütörtök Nárcisz
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Kozák Tamás: nem érezni az árrésstop fogyasztásnövelő hatását, a kisboltok pedig bajba kerültek

Az árrésstop kivezetését sürgeti az Országos Kereskedelmi Szövetség – mondta Kozák Tamás, a szövetség főtitkára az InfoRádióban.

A remélt fogyasztásnövelő hatása már alig érződik az árréstopnak, amely az élelmiszerekre és a drogériai termékekre terjed ki – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók jövedelme nem vagy alig növekedett az év elejéhez képest, és a fogyasztás sem nőtt, ami meglátszik az élelmiszer-forgalomban is. A másik, ami visszafogja a fogyasztást, az egyébként is magas árak miatti inflációs várakozás, és ez befolyásolja az egyének, háztartások vásárlását is – tette hozzá.

A főtitkár úgy véli, az intézkedés negatívan érinti a kisboltokat is,

amelyekből Magyarországon nagyjából 400 településen már nincs is, és több száz olyan település van, ahol a független, láncba nem szerveződő élelmiszer-kiskereskedők is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. „Nem vagy nagyon nehezen bírják az árversenyt, amit a nagyobb üzletláncok, beleértve a hazaiakat és a külföldieket is, közvetve, de rákényszerítenek a kisboltokra” – vélekedett Kozák Tamás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellátási láncban az árrésstop ellenére emelkednek a költségek. Például a nyersanyag vagy az energia drágul, és a beszállítók, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók igyekeznek továbbhárítani a kereskedőkre ezeket a költségtöbbleteket. „Ha a kereskedőknél csapódik le ez a veszteség, akkor ez azt jelenti, hogy tovább növekszik az egyik legnagyobb GDP-termelő ágazat vesztesége, tehát a kereskedelem nem tud hozzájárulni a magyar GDP növekedéséhez” – figyelmeztetett Kozák Tamás.

Az a veszély is fennáll, hogy mivel minden kereskedő a túlélés érdekében az olcsó beszerzési forrásokat keresi, inkább külföldről vesz meg a terméket, ezzel nő az import, ami végső soron nem jó a hazai élelmiszer-termelőknek és élelmiszer-feldolgozóknak sem.

„Ezen közgazdasági, gazdasági érvek alapján javasoljuk az árrésstop-szabályozás kivezetését” – összegzett a kereskedelmi szövetség főtitkára. A kérdésre, hogy nem lenne-e azonnali inflációfelhajtó hatása az árrésstop kivezetésének, úgy fogalmazott:

„minél később vezetik ki az árréstopot, annál nagyobb lesz az inflációs sokk,

hiszen a bázishatás miatt közben a költségek emelkednek. Végső soron a megoldást a verseny nyújtja, a vállalkozások közötti verseny fogja az inflációt kordában tartani” – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ekho, tao – kevesebb pénz, távozó sztárok, veszélyben a BL-álom? Megszólalnak a sportági szövetségek

Ekho, tao – kevesebb pénz, távozó sztárok, veszélyben a BL-álom? Megszólalnak a sportági szövetségek

A kézilabda szövetség elnöke szerint a kedvezményes ekho-értékhatár csökkentése miatt a hazai élcsapatok külföldi sztárjátékosokat veszíthetnek, ami a Bajnokok Ligája-győzelmi esélyeiket is ronthatja. Ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a taót felváltó új támogatási rendszerrel összességében rosszabbul jár-e a magyar kézilabda. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára szintén bizonytalannak nevezte az új rendszer hatásait, az EKHO-értékhatár 60 millió forintra csökkentése azonban szerinte a kosárlabdát nem érinti.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
Külföldön sorra másolják az európai kriptoszabályokat, mégis van, amiben csúnyán elbukik a rendszer

Külföldön sorra másolják az európai kriptoszabályokat, mégis van, amiben csúnyán elbukik a rendszer

Az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó MiCA-szabályozása globális mintává vált, a licencelés pedig ma már versenyelőnyt jelent a piacon, mondta Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke a szervezet Kripto Meetup című rendezvényén. Mintegy 30 nem uniós ország kezdte el átvenni az uniós szabályozást. A szakértők szerint a hazai kriptobefektetők száma elérheti akár az egymillió főt, a tokenizáció pedig már a reálgazdaságban is megjelent. A szigorú szabályozás megtisztította az európai piacot, ugyanakkor a végrehajtás még hiányos, mert egyes licenc nélküli globális óriáscégek továbbra is zavartalanul gyűjthetik az európai ügyfeleket. A szakmai szervezetek célja, hogy Magyarország regionális innovációs központtá váljon, ehhez azonban például a Polgári Törvénykönyvet és az ágazati jogszabályokat is módosítani kell.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×