Az elmúlt években világszerte növekedtek a nyersanyagárak, ezért elsősorban a különböző olajfajták drágulása volt felelős. Az élelmiszerek ára is emelkedett világszerte, Magyarországon az elmúlt hat évben 81,6 százalékkal nőtt – írta meg a Portfolio.

Az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO adatai azt mutatják: az összesített árindex 2025 szeptemberében majdnem 30 százalékkal volt magasabb, mint a 2014-16-os évek átlaga. Ezt az árindexet a cukor, gabona, hús, növényi olajok és a tej világpiaci nyersanyagárából képezik.

A cukor világpiaci ára minimálisan alacsonyabb is volt, mint tíz éve, a gabona is minimális, 5 százalékos drágulást mutatott. A hús világpiaci áremelkedése 28 százalékos, a tejé 48 százalékos, míg az étkezési, növényi olajok ára pedig 68 százalékkal emelkedett meg.

Az OECD által számított élelmiszer-infláció 2019 és 2025 között több mint 45 százalék volt, szemben az FAO árindexének 30 százalékos emelkedésével. A Financial Times azt írja, a legtöbb országban 2019 és 2025 között szinte kivétel nélkül jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint a maginfláció, a két kivétel Kína, illetve Csehország.

Magyarországot vizsgálva a kumulált infláció 49,9 százalékos volt, míg az elmúlt hat évben az élelmiszerárak 81,6 százalékkal emelkedtek. Az itthon 2025-ben tapasztalt 5 százalék körüli inflációhoz az élelmiszerárak emelkedése körülbelül egy százalékponttal járul hozzá. A kereskedők részben keresztárazásokkal kompenzálják az árrésstop hatásait, tehát más élelmiszerek árát emelik – írja a Portfolio.

Tíz év alatt a kenyér ára több mint két és félszeresére emelkedett Magyarországon, az EU-n belül csak a lengyeleknél és a bolgároknál volt ennél nagyobb áremelkedés. A hús esetében viszont a 71 százalékos növekedés „dobogón sincsen”. A tej 56 százalékos drágulását tekintve tíz ország is leelőzte Magyarországot, tíz másik országban drágult jobban ez a termék.

A tojást tekintve viszont csak Szlovákiában és Észtországban regisztráltak nagyobb áremelkedést. A gyümölcsök ára itthon tíz év alatt 170 százalékkal növekedett meg, a dobogó következő fokán Lengyelország a 100 százalékos növekedést sem éri el. Hasonlóképpen alakult a zöldségek ára, 130 százalékos áremelkedéssel.

A forint 2021 és 2022 között jelentősen veszített értékéből. Az élelmiszerárak globális növekedése így itthon még erősebben jelent meg – írja a Financial Times. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ellátási láncokon nem azonnal mennek végig az árváltozások, a kiskereskedelmi árak lemaradva követik a világpiaci árakat.

A Portfolio leszögezi, az elmúlt öt évben a dollárhoz képest a forint jelentősen gyengült. Kiemelik, sok minden szerepet játszik az élelmiszerárak változásában egy adott országban, de például a szintén kis és nyitott cseh gazdasággal érdemes összehasonlítani az árak itthoni változását. A cseh korona majdnem 10 százalékkal erősödött hosszú távon a dollárral szemben, és az élelmiszerár-infláció alacsonyabb volt az országban.

Az FT cikke hozzáteszi, az élelmiszer-infláció közgazdaságilag sokáig nem volt jelentős tényező, de ma már a jegybankok sem mehetnek el szó nélkül az élelmiszerek drágulása mellett. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank egyik döntéshozója arról beszélt, az élelmiszerárak emelkedése nagyban befolyásolja a lakosság inflációs várakozásainak alakulását.