Három év alatt átfordult a 100 milliárdos forgalmat meghaladó kiskereskedelmi cégek eredménye a nyereségből a veszteségbe. Első lépésben a költségcsökkentéssel próbálják orvosolni a problémát – ismertette Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban.

A hat legnagyobb magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc második éve zárja mínuszban az évet, 2024-ben pedig minden 100 forintnyi értékesítés után 40 fillér veszteséget szenvedtek. Ebből a 100 forintból átlagosan 56 forint megy el az eladott termékek beszerzésére, több, mint 19 forintot von el az állam forgalmi adóra, kiskereskedelmi különadóra, esetleg nyereségadóra. 11 forintot a működési költség tesz ki, 7 forint bérekre megy, és újabb 6 forint az egyéb nettó ráfordítás – írja a Pénzcentrum elemzése.

Hozzáteszik, a fejlett országok piacain jellemzően 2-3 forintnyi értékű az adózott eredmény, ezzel szemben áll a magyar mínusz 0,4 forintos érték. A kiskereskedelmi árrés már 2024-ben sem adott fedezetet a működési költségekre, bérekre, rendkívüli kiadásokra – ehhez érkezett most még az árrésstop is a forgalom közel egyötödét adó élelmiszer-termékkörre.

Az árrésstop a kiskereskedők alkupozícióit is rontja a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon. A lényegében fix árrésekből a beszállítók pontosan meg tudják állapítani a konkurencia árait,

és ez megszünteti a közöttük zajló versenyt

– írja az elemzés.

Az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó mesterségesen diszkriminatív, jellemzően csak a nagyobb cégeket sújtja. A hazai láncok többségükben nem egyetlen nagy cégként, hanem több kicsi hálózataként, franchise-rendszerben működnek. Így a kisebb cégekből álló hálózatokat nem terheli sem az árrésstop, sem a különadó, mivel azok csak egy magasan meghúzott árbevételszint felett lépnek életbe.

A hazai láncok nyeresége 2024-ben meghaladta a 2,5 százalékot. Kozák Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, nem szabad elfeledkezni a kiskereskedelmi adóról, amely 4,5 százalékos terhet jelent a 100 milliárd forint feletti forgalmú cégek számára. Ezek itthon a nemzetközi kiskereskedelmi láncokat jelentik. Mint az OKSZ adataiból is látható, a hazai és nemzetközi láncok adózott eredménye jelentősen eltérnek egymástól.

Az adórendszernek egy teljes versenysemlegességet kellene biztosítania, illetve

az árrésstop negatív hatását meg kellene szüntetni

– emelte ki a főtitkár.

A hatékonyság növelésével és a költségcsökkentéssel próbálják orvosolni a problémát, a fejlesztésre és az innovációra kevesebb pénz marad. Van, ahol a betervezett béremelést halasztották el. Végső soron nem zárható ki radikálisabb lépés sem – tette hozzá Kozák Tamás.

A Pénzcentrumban megjelent elemzés hozzáteszi, paradox módon az élelmiszer-kereskedelem kisebb szereplői is pórul járnak az árrésstoppal, és ők maguk is tiltakoznak ellene. Az intézkedés hatására ugyanis a nagy láncoknál néhány fontos élelmiszer-termékkör árai „irreálisan alacsony” szintre süllyedtek, ami miatt a vásárlók növekvő hányada elpártol a kisebb szereplőktől.