A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy 2026. február 28-áig meghosszabbítják az élelmiszerekre és a drogériai termékekre vonatkozó árrésstopot, sőt bővítik is az érintett termékek körét. December 1-jétől további 14 élelmiszertétellel egészül ki a lista, melyek között gyümölcsök (alma, körte, szilva, szőlő), zöldségek (fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika), marha- és sertéstermékek, bizonyos sajttermékek, bébiételek és májkrémek is lesznek. A Kormányinfón az is elhangzott, hogy a SZÉP-kártya 2026. április 30-áig lesz felhasználható hideg élelmiszerek vásárlására.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára még a csütörtöki bejelentés előtt azt mondta az InfoRádióban, hogy szervezetük tagjai számára nagy hátrányt jelent az árréstop fenntartása, ezért már korábban azt kérték a kormánytól, hogy a lehető leggyorsabban vezesse ki az intézkedést. Az MNKSZ szerint az árréssapka leginkább a szupermarketek működőképességét veszélyezteti, ami Neubauer Katalin véleménye szerint nagy aggodalomra ad okot, mivel óriási szükség van rájuk nap mint nap.

A rendelet december elsejéig még 30 termékcsoportban 10 százalékos árrést enged meg az érintett termékek esetében. A szupermarketek költségszintje 25-28 százalék körül mozog, és ezeknél az áruháztípusoknál jelenleg még 500-700 termék esik bele az árrésstoprendeletbe. Az MNKSZ főtitkára ezek alapján felhívta a figyelmet arra, hogy minél nagyobb választék van egy szupermarketben az árrésstopos termékekből, a forgalom annál nagyobb hányada értékesítendő 10 százalékos árréssel. Figyelmeztetett, hogy

a rendelet miatt a szupermarketek gyakorlatilag nem tudják kitermelni az árrésből a költségeiket, ami már rövid távon is nagy kockázatokkal jár.

Neubauer Katalin szerint egyértelműen a szupermarket kategória „sínyli meg a legjobban” az intézkedés következményeit, és ha esetleg egyes áruházak nem tudják majd folytatni a működésüket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy éppen azoknak az üzleteknek a száma fog csökkenni, amelyek a magyar feldolgozóipar számára nagyon jelentős választéktartási lehetőséget adnak, a magyar vásárlóknak pedig bőséges kínálatot biztosítanak.

A diszkontok átlagos költségszintje 10-13 százalék körüli, és általában egy adott árrésstopos termékkategóriából csak egy vagy kettő választékot tartanak, így egyértelműen kitűnik, hogy ezeknek az üzleteknek kevésbé fájó a rendelet betartása. Az MNKSZ főtitkára kitért a kisboltok helyzetére is, amelyeknek elmondása szerint

„beszerzési lehetőségük sincs arra, hogy akár nullaszázalékos árréssel olyan fogyasztói árakat alakítsanak ki, amelyek miatt ma a vásárlók betérnek hozzájuk”.

Neubauer Katalin úgy véli, egyeztetni kellene a szakmai fórumokon az alternatív megoldási lehetőségekről. Mint mondta, szervezetük bízik benne, hogy elindul a párbeszéd az érintett felek között, mert megítélése szerint sem a kereskedők, sem pedig a vásárlók nem szeretnék, ha ismét magas szintre kúszna fel az infláció.

Figyelmeztetett, hogy a rendelet miatt vannak olyan plusz költségek, amelyeket a feldolgozóiparnak, a termelőknek és a kereskedőknek is fel kell számítaniuk ahhoz, hogy a működésük biztosítva legyen. Az MNKSZ főtitkára szerint el lehetne gondolkodni a kereskedelmi struktúra módosításán is, mert „a hatósági árazás nagyon kártékony a kereskedelem egész szerkezetére nézve”.