"Az elmúlt szűk három évben sokat lehetett hallani, hogy az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, mivel az európai országok az orosz energiáról átállnak az amerikaira, de ez nem teljesen igaz" – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója szerint az Egyesült Államokkal egy lapon említhető "nyertese" a háborúnak Norvégia is.
Az előző évtizedben a kőolaj-kereskedelemből Norvégia részesedése 5-6 százalék körül volt, 2024-ben azonban ez durván a két és félszeresére növekedett, 14 százalékra. Ami pedig még ennél is lényegesebb:
jelenleg Norvégia biztosítja az Európai Unió földgázszükségleteinek több mint 30 százalékát
Horváth Sebestyén elmondta, a skandináv országokból az EU-ba érkező földgáz elsődlegesen nem LNG, azaz cseppfolyósított gáz, hanem két-három vezetéken keresztül szállított, gáz halmazállapotú energiahordozó. LNG tekintetében továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb beszállító, őt követi Katar, de még Oroszország is megelőzi ebben Norvégiát. Cseppfolyósgáz-fronton a norvégok részesedése 5-10 százalék körüli volt az elmúlt években. A földgázban viszont több mint 40 százalékos, így összességében az jön ki, hogy a skandináv országból származik az európai szükségletek közel harmada.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója elmondta, a norvég földgáz elsősorban a szomszédos országokba, tehát Svédországba, az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Belgiumba jut el, de lehet említeni még Lengyelországot, valamint Portugáliát is. A kőolaj legnagyobb felvásárlóinak listája is hasonló, a legnagyobb részesedéssel az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország rendelkezik. A szakértő leszögezte:
a fosszilis energiahordozó-kitermelés Norvégiában nagyon jelentős állami szerepvállalással zajlik.
Az energiavállalatok többsége állami tulajdonban van, és mivel a hazai energiamixen belül ezek aránya rendkívül alacsony, sőt, az egyik legalacsonyabb a világon, így a kitermelt olajat és földgázt exportálni tudják. Ennek köszönhetően például 2022-ben az állami bevételek 50 százaléka az energiahordozók eladásából származott.
Horváth Sebestyén azt is hozzátette, ennek köszönhető, hogy az elmúlt három év során, amíg Európa szinte összes többi országa forráshiánnyal küzdött, Norvégiában a költségvetési többlet elérte a GDP 15-25 százalékát. 2024-ben is körülbelül a nemzeti össztermék 14 százalékával több forrás folyt be a norvég költségvetésbe, mint amennyi kiadás volt. A többlet elsődlegesen az ország társadalombiztosítási alapjába kerül – jegyezte meg a kutató.
