Magyarországnál csak öt uniós tagállamban volt kisebb az egy kedvezményezettre jutó átlagos nyugdíj összege 2021-ben – írja az Economx.

Az Eurostat összegzése szerint Magyarország a 2021-es évben GDP-arányosan hét százalékot költött nyugdíjakra, amivel csak Máltát és Írországot előzte meg az uniós rangsorban. Három évvel ezelőtt egy magyar nyugdíjas átlagban 398 eurót kapott, amivel hazánk mindössze öt államot előzött meg a vonatkozó listán, amely azonban bruttó illetményeket sorol fel, míg a magyar nyugdíj után már nem kell adózni.

Az Európai Unióban GDP-arányosan átlagosan 12,9 százalékot költenek a tagállamok nyugellátásra, a legtöbbet Görögország (16,4 százalék), Olaszország (16,3), Ausztria (15) és Franciaország (14,9), míg a legkevesebbet Írország (4,5 százalék), Málta (6,4), Magyarország (7) és Litvánia (7,1).

Az Euronews közlése szerint az uniós átlagnyugdíj 1294 euró volt 2021-ben, ami akkori árfolyamon körülbelül 460 ezer forintnak felelt meg.

Ennek mindössze az egyharmadát kapta egy átlagos magyar nyugdíjas, ami alig 140 ezer forint volt három éve.

Farkas András nyugdíjszakértő azt mondta az Economxnek, hogy azért ennyire alacsony a nyugellátásra költött összeg idehaza más uniós országokhoz képest, mert nincs benne sem a rokkantsági, sem a korhatár előtti nyugdíjak tömege, miközben más európai országok nyugdíjkiadásainak a 20 százalékát teszik ki ezek a tételek. Magyarországon 2011 végén került ki a nyugdíjrendszerből az összes olyan ellátás, amely nem korral járó öregségi nyugdíj, vagy a nők korkedvezményes nyugdíja.

A hazai nyugdíjkassza idén 6019 milliárd forint, ami a rokkantsági ellátással és a korhatár előtti nyugdíjakkal együtt összesen mintegy 6500 milliárd forint lenne.

A szakértő szerint ez hatalmas összeg, és a 6500 milliárd forint GDP-arányosan már nem 7, hanem inkább 9 százaléknak felelne meg, amivel nyolc országot megelőzve a 17. helyre jönne fel Magyarország az uniós rangsorban.

Farkas András hozzátette: Magyarországon a nyugdíjrendszer tükrözi a gazdasági helyzetet, ugyanis „nem nagyon térünk el az általános törvényszerűségektől, tehát nagyjából ott van a rangsorban a magyar nyugdíjrendszer, ahol lennie kell”.

Egy másik szakértő, Simonovits András szerint az Eurostat által közölt adatok nem igazán összehasonlíthatók, mivel az egyes országokban eltérően adóznak a nyugdíjak után, illetve a nemzeti valuta vásárlóereje is más. Mint fogalmazott, inkább a magyar nyugdíj-egyenlőtlenségek erősödésére vonatkozó adatok beszédesek. Szerinte az induló nyugdíjakat tévesen, felülbecsült bérdinamikával kalkulálják. Az egykulcsos szja bevezetése miatt a nettó jövedelmek egyre jobban polarizálódnak, a járulékalap-plafon megszűnése okozta különbség növekedését csak az mérsékli, hogy az utóbbi időben felgyorsult infláció erősen csökkenti a degressziós küszöböket, amelyek fölötti nyugdíjalaprészek csak 90, illetve 80 százalékban számítanak bele.