A nyugdíj összegének kiszámítása, mint ismert, mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével történik. A szorzószámokkal hozzák szintre a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez. Ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.
A jogszabályok szerint, hat hónapra visszamenőleg van lehetőség a nyugellátás igénybevételére, azaz június végéig még lehet a tavaly decemberi feltételek szerint kérni annak megállapítását, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek
- az életkor betöltése és
- a szükséges szolgálati idő, illetve
- a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő,
már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Ha tavaly elértük a jogosultságot, de idén vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összegét az ez évi szabályok szerint számítják és legközelebb 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.
Ha már tavaly is fennállt a nyugdíjjogosultság, és idén visszamenőleg, 2023-tól vonulna nyugdíjba valaki, akkor esetében a tavalyi szabályok szerint történik meg a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben már az idei évre is részesülhet. Ebben az esetben már erre az évre vonatkozó tizenharmadik havi járandóság összegét is megkaphatja a nyugdíjas. Ha valaki így dönt, akkor tehát nemcsak félévi nyugdíjat kap meg visszamenőlegesen egy összegben, hanem a tizenharmadik havi ellátást is.
„Érdemes azonban átgondolni, hogy megéri-e visszamenőleg nyugdíjba vonulni, hiszen idén a múlt évinél 14,2 százalékkal magasabb valorizációs szorzókkal számolnak, így a nyugdíj eleve magasabb összegű lesz” – fogalmazott a Világgazdaságnak Farkas András nyugdíjszakértő.
Megfelelő egészségügyi állapot esetén és a családi körülmények mérlegelésével a jogosultsági feltételeket elért személy dönthet úgy, hogy nem megy nyugdíjba, folytatja a munkát. A nyugdíjszakértő szerint a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak nem járnak jobban, ha elhalasztják a nyugdíjba vonulást, de aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően tolja el a nyugdíj igénylést, úgy, hogy dolgozik tovább, a korhatár betöltését követően legalább 30 napig, akkor nyugdíj növelési jogosultságot szerez. A nyugdíjbónusz, 30 naponta fél százalékot jelent. Aki tehát egy évvel tovább dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után, akkor annak 6 százalékkal lesz magasabb a nyugdíja.
„Aki vállalkozó, annak érdemes megfontolnia, hiszen abban a pillanatban, ahogy valaki nyugdíjassá válik – visszamenőleges esetben például tavaly december elsejétől –, akkor a megállapítás napjától nyugdíjasnak minősül, így mentesül a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól, illetve a vállalkozása a 13 százalékos szociális hozzájárulási adótól. Esetükben ki kell számolni, hogy hogy járnak jobban, melyik ér többet: a nyugdíj, plusz a járulékmentes kereset, mint a magasabb nyugdíj és később induló nyugdíj- és járulékmentes kereset" – javasolja a nyugdíjszakértő.
„Öt évnél hosszabb távon egészen biztos, hogy az idei nyugdíjigénylés jobban megéri mindenkinek, a valorizációs szorzók emelkedése miatt, amellyel a nyugdíj alapját képező életpálya átlagkeresetet kiszámolják. A magasabb nyugdíj hosszabb távon biztosan kiegyenlíti a mostani különbséget" – véli ügyfelei tapasztalatai alapján.
