Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
313.65
bux:
134790.52
2026. április 24. péntek György
A Gaia űrszonda illusztrációja a megfigyelések elvégzése közben. ESA
Nyitókép: ESA

ESA-elemzés: a magyar űrcsillagászok a legsikeresebbek Európában

Az Európai Űrügynökség tagországai közül a magyar csillagászok a befizetett pénzügyi hozzájárulás arányát jelentősen meghaladó mértékben járultak hozzá kutatásaikkal és szakmai publikációkkal az egyes tudományos programokhoz.

Az ESA tudományos igazgatósága több mint 68 ezer szakcikk átfogó elemzésével az elmúlt közel 50 évben született csillagászati, bolygótudományi és napfizikai kutatási eredményeket vizsgálta az ESA által vezetett, vagy annak közreműködésével végrehajtott tudományos küldetések adataira alapozva – olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) ESA-elemzést összefoglaló közleményében.

A Guido de Marchi és Arvind N. Parmar által elvégzett vizsgálatban az ESA tudományos programja keretében megvalósult űrtávcsövek és űrszondák szakpublikációkban mérhető eredményességét mutatták be, részletesen kitérve a közzétett eredmények évenkénti változásaira, illetve az egyes tagországokra vetített eredményességi mutatókra. Az időbeli változások mellett felmérték a szakcikkek szerzőinek földrajzi eloszlását az űrügynökség tagországai között, majd ezeket az adatokat összevetették az egyes országoknak az ESA tudományos programjához történő pénzügyi hozzájárulásával.

„Általában véve az eredmények azt a nem meglepő összefüggést mutatják, hogy minél nagyobb egy ország hozzájárulása az ESA finanszírozásához, annál több szakcikket publikálnak az adott országban található űrcsillagász közösség tagjai. Néhány ország esetében viszont feltűnően nagyobb hatékonysággal publikáltak az ott dolgozó kutatók új felfedezéseket az ESA-küldetések adatai alapján:

Hollandia, Finnország és Magyarország a befizetéseik arányát jelentősen meghaladó mértékben járultak hozzá kutatásaikkal, és az eredményekről született szakmai publikációkkal az egyes programokhoz”

– olvasható a beszámolóban.

Magyarország a vizsgált időszakban több mint 200 elsőszerzős cikket jegyez, ami 45 százalékkal több, mint amennyit a magyar költségvetési hozzájárulás alapján jósol a 22 tagországra vetített összefüggés (a holland eredményességi többlet 42 százalék, a finn pedig 40 százalék).

Mint azt a hivatkozott tanulmány szerzői is kiemelik, a magyar eredmények jelentős része a Gaia asztrometriai űrobszervatórium (56 cikk) és a Herschel infravörös űrtávcső (31 cikk) adatain alapult. Elemzésük szerint a befektetett pénzügyi hozzájáruláshoz viszonyítva a magyar űrcsillagász közösség Európában a leghatékonyabban konvertálja az ESA-küldetések adatait tudományos felfedezésekké.

„Szívós munkával sikerült elérnünk azt, hogy mára közel tucatnyi magyar csillagász folytat világszínvonalú kutatásokat a Tejútrendszer háromdimenziós térképét elkészítő forradalmi űrobszervatórium, a Gaia mérései alapján” – idézi a közlemény Szabados Lászlót, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (KTM CSI) professor emeritusát, aki a Gaia programban elsődlegesen a pulzáló változócsillagok kutatásaival foglalkozik.

„Az, hogy a magyar űrcsillagász szakma az ESA összes exobolygós űrteleszkópos küldetésében részt vesz, annak elismerése, hogy tudásunk és tapasztalataink a nemzetközi élvonalba tartoznak” – tette hozzá Szabó Róbert, a HUN-REN CSFK KTM CSI igazgatója, az ESA PLATO és ARIEL űrtávcső-programjaiban munkacsoportokat vezető csillagász.

Az ESA 22 tagországot összefogó kormányközi szervezet, amelynek célja az európai űrkutatás, űripar és űrtudományok fejlesztése. Tudományos programjában űrtávcsövek, naprendszeri űrszondák, napfizikai űrobszervatóriumok megépítésében játszik vezető és közreműködő szerepet. Magyarország 2015-ben lépett be a teljes jogú tagországok közé. 2023-ban a JUICE Jupiterszonda és a Euclid űrteleszkóp elindításával folytatódott az ESA tudományos programjának bővítése újabb ígéretes küldetések formájában - magyar részvétellel is.

„A fenti független tudományos adatok arra a következtetésre juttatják a hazai csillagász szakmát, hogy az eddigi szép eredményekre alapozva fontos lenne továbblépni, hogy születhessen magyar kezdeményezésű és vezetésű tudományos ESA-küldetés is. Ez ugyanis nem pusztán az űrcsillagászat számára kínálna újabb áttörési lehetőséget, de egy integrátor szerepben még magasabb szintre emelhetné a fejlődő hazai űripart, építve ezzel a tudomány és az űripari szektor már most is szoros együttműködésére hazánkban” – írták a CSFK közleményében.

Címlapról ajánljuk

Mérleget készített lezárt ciklusáról az Országgyűlés

Csaknem négyszázötven törvényjavaslatot, köztük öt alaptörvény-módosítást fogadott el az Országgyűlés a most záruló, 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban – derül ki a törvényhozás honlapján található adatbázisból.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Bár az MNB novemberi előrejelzésében szereplő +28,8% túlzásnak bizonyult, a végül kimutatott 23,5%-os áremelkedéssel így is megdöntötte az évezred eddigi áremelkedési rekordját a magyar lakáspiac 2025-ben - amennyiben a naptári évi (pontosabban a negyedik negyedévi éves nominális) vagy ha a reál árváltozást nézzük. Budapesten mutatta ki a legnagyobb, 26,0%-os áremelkedést a jegybank, a községekben viszont „csak” 18,3% volt az áremelkedés. Míg az év első felében az állampapír-kamateső, a második felében az Otthon Start volt a legfőbb keresletélénkítő tényező tavaly. Év végén a fővárosban lassult, vidéken gyorsult az áremelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×