Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Az orosz védelmi minisztérium által 2023. augusztus 8-án közreadott videóról készített képen orosz tüzérek ágyúval lövik az ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Döntött az EU: itt az újabb Oroszország elleni szankciós csomag

Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját - közölte az uniós tanács hétfőn.

A brüsszeli közlemény szerint az intézkedések "újabb csapást mérnek" Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.

A szankciós csomag több mint 140 további orosz állampolgárt és vállalatot vesz jegyzékbe. Ez kiterjed az orosz katonai és védelmi ágazat szereplőire - ideértve az orosz hadiipari vállalatokat és a katonai magánvállalatokat -, az informatikai ágazat szereplőire, valamint egyéb fontos gazdasági szereplőkre is.

Az intézkedés vonatkozik továbbá az Ukrajna Oroszország által "ideiglenesen megszállt" területein a közelmúltban "jogellenesen megrendezett választások" szervezőire,

az ukrán gyermekek kényszerített "átnevelésének", valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató dezinformáció és propaganda terjesztésének felelőseire.

Az EU új import- és exporttilalmakat vezet be, például az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari gyémántok európai exportjára vonatkozóan. Az intézkedés célja Oroszország megfosztása ettől a fontos, évi 4 milliárd euróra becsült bevételi forrástól - írták.

A szankciós csomag ezen felül szigorítja az olajárplafon végrehajtását azáltal, hogy szorosan nyomon követi a tartályhajók használatának lehetséges módjait az olajárplafon kijátszására. Szigorítja továbbá az Európában tárolt orosz vagyon felkutatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a szankciókat kijátszó unión kívüli országokban bejegyzett vállalatokra vonatkozó intézkedéseket.

Az EU tilalmat vezet be az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok, a feldolgozott alumíniumtermékek, valamint egyéb fémáruk Oroszországból történő behozatalára, valamint azok tranzitjára.

Az exportkorlátozások a kettős felhasználású, azaz a katonai mellett a polgári felhasználásra is alkalmas fejlett technológiai és ipari termékekre vonatkoznak. A korlátozások a vegyipari termékekre, a termosztátokra, az egyenáramú (DC) motorokra, a pilóta nélküli légi járművekhez használt szervomotorokra, a szerszámgépekre és a gépalkatrészekre is kiterjednek. Új behozatali tilalom lép érvénybe a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozóan is. A továbbiakban tilos a vállalati és tervezőszoftvereket az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátani.

A szankciós csomag lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy jegyzékbe vett embert közérdekből megfosszanak pénzeszközeitől vagy gazdasági erőforrásaitól. Lehetővé teszi továbbá bizonyos jegyzékbe vett emberek vagy szervezetek tulajdonában lévő uniós vállalatok értékesítését is. Az intézkedés célja Oroszország ipari és katonai kapacitásainak további akadályozása - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×