Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az orosz védelmi minisztérium által 2023. augusztus 8-án közreadott videóról készített képen orosz tüzérek ágyúval lövik az ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Döntött az EU: itt az újabb Oroszország elleni szankciós csomag

Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját - közölte az uniós tanács hétfőn.

A brüsszeli közlemény szerint az intézkedések "újabb csapást mérnek" Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.

A szankciós csomag több mint 140 további orosz állampolgárt és vállalatot vesz jegyzékbe. Ez kiterjed az orosz katonai és védelmi ágazat szereplőire - ideértve az orosz hadiipari vállalatokat és a katonai magánvállalatokat -, az informatikai ágazat szereplőire, valamint egyéb fontos gazdasági szereplőkre is.

Az intézkedés vonatkozik továbbá az Ukrajna Oroszország által "ideiglenesen megszállt" területein a közelmúltban "jogellenesen megrendezett választások" szervezőire,

az ukrán gyermekek kényszerített "átnevelésének", valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató dezinformáció és propaganda terjesztésének felelőseire.

Az EU új import- és exporttilalmakat vezet be, például az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari gyémántok európai exportjára vonatkozóan. Az intézkedés célja Oroszország megfosztása ettől a fontos, évi 4 milliárd euróra becsült bevételi forrástól - írták.

A szankciós csomag ezen felül szigorítja az olajárplafon végrehajtását azáltal, hogy szorosan nyomon követi a tartályhajók használatának lehetséges módjait az olajárplafon kijátszására. Szigorítja továbbá az Európában tárolt orosz vagyon felkutatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a szankciókat kijátszó unión kívüli országokban bejegyzett vállalatokra vonatkozó intézkedéseket.

Az EU tilalmat vezet be az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok, a feldolgozott alumíniumtermékek, valamint egyéb fémáruk Oroszországból történő behozatalára, valamint azok tranzitjára.

Az exportkorlátozások a kettős felhasználású, azaz a katonai mellett a polgári felhasználásra is alkalmas fejlett technológiai és ipari termékekre vonatkoznak. A korlátozások a vegyipari termékekre, a termosztátokra, az egyenáramú (DC) motorokra, a pilóta nélküli légi járművekhez használt szervomotorokra, a szerszámgépekre és a gépalkatrészekre is kiterjednek. Új behozatali tilalom lép érvénybe a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozóan is. A továbbiakban tilos a vállalati és tervezőszoftvereket az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátani.

A szankciós csomag lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy jegyzékbe vett embert közérdekből megfosszanak pénzeszközeitől vagy gazdasági erőforrásaitól. Lehetővé teszi továbbá bizonyos jegyzékbe vett emberek vagy szervezetek tulajdonában lévő uniós vállalatok értékesítését is. Az intézkedés célja Oroszország ipari és katonai kapacitásainak további akadályozása - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×