Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Ácsteszér, 2022. november 14.MTI/Bodnár Boglárka
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Palócz Éva: nem csak a szankciók vagy a háború miatt hatalmas az infláció Magyarországon

A Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban elemezte a hazai pénzromlás okait.

"Magyarországot nem szankciós, hanem az orbáni infláció sújtja." Ezt online sajtótájékoztatóján hangoztatta Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, országgyűlési képviselő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai pénzromlás két és félszerese az uniós átlagnak, és messze a legnagyobb az EU tagállamai között.

Az MSZP-s politikus szerint az élelemért 47 százalékkal többet kell fizetnie a magyaroknak, mint egy éve, miközben más uniós államokban csak 19,5 százalékkal drágult az ennivaló.

A Fidesz közleményben erre úgy reagált, hogy a magas inflációt a háború és a brüsszeli szankciók okozzák egész Európában. A kormánypárt ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a baloldal teljes mértékben a háború és a szankciók pártján áll.

Mit mond a szakértő?

"Nem igaz, hogy az infláció csak a brüsszeli szankciók miatt emelkedik" – közölte a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva szerint nem csak a magas energiaárak okozták a forint értékvesztését, amit az is bizonyít, hogy van olyan közép-kelet európai ország, amely ugyanúgy vagy majdnem ugyanolyan mértékben volt kitéve az orosz energia szállításoknak, mint Magyarország, mégis ott jóval kisebb az infláció.

Példaként Szlovákiát említette, amely szinte hajszálpontosan azonos mértékben függött az orosz energiától, viszont ott 10 százalékkal alacsonyabb a pénzromlás. Hasonló a helyzet Csehországban is, ahol ugyancsak jelentős volt az orosz energiahordozókkal szembeni kitettség, ám nem akkora a gyengülés, mint nálunk. Ezért a szakértő úgy vélte, hogy

önmagában a szankciókkal nem lehet magyarázni a magas inflációt.

Palócz Éva beszélt az ársapkák kedvezőtlen hatásáról is. Mint mondta: egyértelműen kimutatható, hogy a hatósági árak bevezetése után a kereskedők más olyan termékek árát emelték, amelyekről tudták, hogy nagy irántuk a kereslet.

Az ársapkák bevezetése, a gazdasági szakember szerint, olyan áremelési spirált indított el, ami jóval nagyobb mértékű lett, mint az elszenvedett veszteségek kompenzálása. Palócz Éva kijelentette:

"Önmagában az az ötlet, hogy a kereskedők valamit drágábban vegyenek, mint ahogy azt eladhatják és ennek az összes veszteségét rájuk verjék, irracionális volt."

Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az infláció az év végére – a matematika szabályai szerint – valószínűleg egy számjegyű, 8-9 százalékos lesz, függetlenül a kormány szándékaitól. Viszont Palócz Éva arra figyelmeztetett, hogy a bázishatás miatt ez mégsem jelenti majd az áremelkedés azonnali megtorpanását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×