Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Szomorú hírek a nyugdíjakról

Romlott a nyugdíjasok anyagi helyezte, és egyre kevesebben tudnak félretenni is.

A Pénzcentrum online felmérését 6423 nyugdíjas töltötte ki, voltak közöttük olyanok is, akik dolgoztak még. Az eredményekből kiderül: sokaknak romlott az anyagi helyzete 2022-ben. A jelenlegi anyagi helyzetre kérdezve a legsúlyosabb eredmény, hogy minden hatodik nyugdíjas válaszadó úgy nyilatkozott: hónapról hónapra anyagi gondjai vannak. 2022-ben is nagy volt az arányuk (13,2 százalék), de a változás jelentős (16,9 százalék). Azoknak az aránya is nőtt, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de félretenni már nem tudnak (37,7 százalék).

Az idősek 27,9 százalékának jelentősen romlott az utóbbi évben az anyagi helyzete, és további 40,8 százaléknak inkább romlott. Vagyis csaknem 70 százalékuk él most rosszabbul, mint 2022 előtt, pedig már a koronavírus időszakában is sok nyugdíjasnak romlottak a körülményei.

A nyugdíjas válaszadóknak mindössze 6,8 százaléka bízik az anyagi helyzetének javulásában, ezzel szemben 57,2 százalékuk a helyzet rosszabbodására számít. (A felmérést azután indították el, hogy már az 2023-as évre járó emelt nyugdíjat kapták a nyugdíjasok, illetve a legtöbb válaszadóhoz már a 13. havi juttatás is megérkezhetett a kitöltést megelőzően.) 2022-ben még jóval nagyobb volt a bizakodók aránya.

A szöveges válaszokban sokszor említésre került a rekordinfláció, a benzin, a rezsi és a gyógyszerek drágulás, mint az anyagi helyzet romlásának fő okai. Sok nyugdíjas válaszadó kiemelte, hogy az alapvetően is kisebb - például 100 ezer forint alatti - nyugdíjuk esetében a 15 százalékos emelés nem segített sokat az anyagi helyzetükön.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×