Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Gold coin Stack On the table save money Taking care of money
Nyitókép: ArtRachen01/Getty Images

Felmérés: a magyarok többsége legfeljebb egy hónapig húzná ki jövedelem nélkül

Egy friss felmérés szerint csak a magyarok 31 százaléka érzi magát anyagilag biztonságban, és mindössze 39 százaléka rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással.

A Portfolio megbízásából 1000 fős reprezentatív internetes kutatást végzett a Datalyze, hogy felmérje a jelenlegi megtakarítási szokásokat és attitűdöket, a megtakarítások és befektetések világáról meglévő ismereteket, illetve a jövő fizetőeszközére és a pénzügyek intézésére vonatkozó várakozásokat.

A felmérés eredményei alapján a lakosság mindössze 31 százaléka érzi magát anyagi biztonságban nagyjából vagy teljesen, 69 százalék viszont nem igazán, vagy egyáltalán nem. A legveszélyeztetettebb csoportok közül a nők 41 százaléka, a 40-64 év közöttiek 42 százaléka és az alapfokú végzettségűek 44 százaléka választotta a legrosszabb opciót.

A válaszadók mindössze 18 százaléka rendelkezik 6 hónapra elégséges pénzügyi tartalékkal,

61 százaléka viszont legfeljebb egy hónapig húzná ki jövedelem nélkül.

Az alapfokú végzettségűek 56 százaléka és a nők 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él. A válaszadók fele érzi úgy, hogy legalább kétévnyi megélhetéshez elégséges megtakarítás kell ahhoz, hogy anyagilag biztonságban érezze magát. A több mint félévre elegendő megtakarítással rendelkezők 43 százaléka legalább 5 évnyi megtakarítással érezné magát biztonságban.

15 százalék mondja azt, hogy inkább elégedett az anyagi helyzetével, 70 százalék viszont inkább nem. 22 százalék érzi úgy, hogy többet kellene ennek a helyzet javítása érdekében spórolnia, 20 százalék úgy, hogy tudatosabban kellene megtakarítást választania. 13 százalék dolgozna többet, 23 százalék váltana állást és 16 százalék szerezne új végzettséget ahhoz, hogy ez megváltozzon.

Feltűnően kevesen bíznak a nagyobb kockázatvállalásban: mindössze 8 százalék vélte magára jellemző állításnak, hogy többet kellene kockáztatnia, amikor befektet – derül ki a Portfolio összegzéséből, ami mások mellett arra is kitér, hogy mibe fektetik a pénzüket a magyarok, és mi az, amibe csak szeretnék.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×