Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Young woman pulling suitcase in  airport terminal. Copy space
Nyitókép: Nutthaseth Vanchaichana/Getty Images

Rengeteg cég menekül Romániába a háború elől

Több mint négyezer ukrán menekült dolgozik Romániában, övék a cégek.

Több mint négyezer ukrán menekült dolgozik Romániában, az általuk alapított cégek száma pedig meghaladja a százötvenet; az ukrán állampolgárok tulajdonában levő cégek 20 százalékát az idén alapították - írta kedden a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál a Ziarul Financiar gazdasági lapra és a Confidas piackutató cég által összegyűjtött adatokra hivatkozva.

A háború kitörése óta Romániába érkezett több mint kétmillió ukrajnai menekült elsöprő többsége csak átutazott Románián, egy részük azonban hosszabb távú tartózkodást tervez. A bukaresti munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg közel 6500 ukrán állampolgár dolgozik az országban, közülük 4300-an háborús menekültek. A legtöbb menekült a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátóiparban, és kiskereskedelemben helyezkedett el.

Vannak olyanok is, akik vállalkozóként próbálnak jövedelemhez jutni: július végéig 166 ukrán tulajdonban levő céget jegyeztek be Romániában, közülük 152-t a háború kitörése után. Ezek többsége az informatika, a szállítás, a kereskedelem, a tanácsadás és az építkezés területén működik.

Az ukrán tőke szerepe elhanyagolható a román gazdaságban: összesen 860 ukrán cég működik Romániában, ezek közel 20 százalékát idén jegyezték be. Másfelől az egyik legnagyobb román édességgyártó, a Kandia Dulce igazgatója, Dragos Militaru szerint a Romániába érkező háborús menekültek tömegei, ha kis mértékben is, de hozzájárultak a lakossági fogyasztás növekedéséhez, pénzt hoztak az országba.

A Galac megyei mezőgazdasági vállalat társtulajdonosa, Daniel Ciuhureanu pedig úgy vélekedett: a romániai mezőgazdaság is profitált a szomszédban dúló háborúból, főleg az Ukrajnával szomszédos vidékeken. Heteken át napi húsz, zöldségfélékkel megrakott kamion indult útnak Romániából a háború sújtotta országba. Ha nem lett volna ez a piac, vagonszámra került volna a szemétbe a paradicsom, mert jött a hőség, és nem lett volna, aki átvegyen ekkora mennyiségeket - magyarázta a Maszol által idézett vállalkozó.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×