Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Két kedvelt magyar gyümölcsből biztosan kevés lesz az idén

A kajszi- és az őszibarack ültetvények sokaságát tizedelhették meg az elmúlt napokban tapasztalható fagyok szerte az országban. A lehetséges károkról a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökét és Fedmann Zsoltot az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárát kérdezte az InfoRádió.

Nagy bizonyossággal állítható, hogy a húsvéthétfő után néhány napig tartó hidegbetörésnek a kajszibarack és az őszibarack jelentős része áldozatául esett – fogalmazott az InfoRádióban Kelemen Péter, aki szerint pontos számokat és arányokat még korai mondani. Ahogyan a gyümölcsök jövőbeni árát illetően sem időszerű nyilatkozni, tekintve, hogy azok alakulása nemcsak a magyarországi, hanem az európai terméstől is függ.

Ami viszont biztos, hogy a magyar boltok pultjain, illetve a zöldséges standokon egy jó évhez képest kevesebb hazai gyümölcsöt fogunk találni, és több import érkezhet – tette hozzá a FruitVeB alelnöke. Miután viszont a jelenlegi fagyokban más európai országok is érintettek, nem kizárt a drágulás, azonban szezonindulásig még 4–6 hetet kell várni, és akkor válhat világossá, hogy honnan is indulhatnak az árak, és abból lehet majd következtetéseket levonni.

A szakember úgy véli, a termelők és gazdálkodók egyre rosszabb helyzetben vannak, tartalékaik végén járnak. Emlékeztetett, a mostani sorban a harmadik év, amelyet tavaszi fagykárok sújtanak, ez pedig nagyon nagy bevételkiesést eredményez.

Jelentős problémát jelent továbbá, hogy a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer működése úgy van kitalálva, hogy az az elmúlt 5 év bevételi adataiból kiveszi a legjobb és legrosszabb évet, és a fönnmaradó három év átlagához képest vizsgálja azt, hogy adott évben mekkora hozamkiesést szenvedett el egy gazda. Viszont a sorozatos fagykárok miatt a múltbéli árbevételek nagyon alacsony bázist képeznek, így

a gyümölcstermelők ehhez képest további bevételkiesést már nem tudnak igazolni, vagyis a kárenyhítési rendszerből egyszerűen kiesnek.

Kelemen Péter kiemelte: mindez nem kritika a rendszerrel szemben, csak egy megállapítás, hogy az nem tud teljeskörűen továbblépési lehetőséget biztosítani sokak számára.

Ami a folytatást illeti, a FruitVeB alelnöke megjegyezte, egészen fagyosszentekig, tehát május 12–14-e környékéig bármikor bekövetkezhetnek hirtelen lehűlések. És miután még hátravan a cseresznye, a szilva, a meggy, az alma és a körte virágzása, lehet még nagyobb a mostaninál a baj.

Feldmann Zsolt: később fog látszódni, mekkora a kár

Főleg a kajszi- és őszibarackok, valamint a meggy és cseresznyefélék vannak veszélyben az áprilisi fagyok miatt, ugyanis ezek virágoznak a legkorábban. Az agrártárca szerint biztos lesz fagykár, annak mértéke azonban majd később derül ki.

Fedmann Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az InfoRádióban elmondta: a gazdálkodók védekezésének intenzitását látva biztosan keletkeztek károk, de ezeket még nem lehet felmérni, a rügyfakadás és a virágzás mutatja majd meg, mekkora a baj.

A fagy elleni védekezés fontos eszköze, hogy a gazdálkodók a hőkisugárzást füst- és ködképző eszközökkel próbálják a hőkisugárzást elősegíteni; van mód arra, hogy ködgyertyákkal, égetéssel vagy más formában védjék az ültetvényeket - erről érdemes az illetékes tűzoltóságot értesíteniük a folyamatról.

A kártalanítással kapcsolatban elmondta: tavaly a kárenyhítési alapból a márciusi fagyok kapcsán több mint 27 ezer hektárnyi ültetvény tulajdonosa kapott valamekkora mértékű juttatást. Idén is ebből a forrásból, a tavaly is érvényes szabályok alapján kompenzálják a gazdákat. Akinek pedig méreténél fogva nem kötelező ebben benne lennie, azt javasolják, hogy a mostani egységes kérelembenyújtási időszakban,

május közepéig, önkéntesen csatlakozhatnak az alaphoz, és a 2022-ben esedékes, az idei károk után fizetendő kompenzációjára

már ők is jogosulttá válhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×