Kolozsi Pál Péter hozzátette: a digitalizáció rendkívül gyorsan halad a pénzügyi világban. A pénzügyi rendszerekben zajlik az átalakulás, a világban az államilag kontrollált eszközök kezdenek kiszorulni a piacokról. Ez indította el a jegybanki vezetők körében a gondolkodást, mivel ezt a helyzetet kezelni kell. Erre különböző módszerek vannak, van ahol szabályozással, tiltásokkal, vagy a digitális jegybankpénz kibocsátásával kezelhetik.

Azaz a jegybankok is belépnek a "versenypályára", a digitális pénz kibocsátásával, egyfajta jegybanki megoldásként – mondta. Digitális jegybankpénz már most is létezik, viszont ez nem elérhető a lakosság számára. A folyamatban lévő projektek arról szólnak, hogy ez legyen elérhető szélesebb körben. Ez drasztikus átalakulást hozhat a teljes pénzügyi rendszerben. A digitális jegybankpénz fejlesztési projekt sok országban kiemelt lett, és kínai-amerikai versengésben is megjelent.

A digitális jegybankpénz az országok monetáris szuverenitását megőrzi, azt az országot nem fogják "szétszedni" a spekulatív pénzek

– húzta alá.

Nagy Dániel, a Hold Alapkezelő korábbi üzletág igazgatója, kutató elmondta: Kína élen jár ebben, ugyanakkor nem az első.

A Bahamákon már bevezették a digitális jegybankpénzt.

A legnagyobb gazdaságok között viszont Kína az első, ahol már négy nagyvárosban zajlik a megoldás tesztelése. A céldátum az egy év múlva kezdődő pekingi olimpiai játékok, addigra működőképessé tervezik tenni a kínai digitális jegybankpénzt, amit külföldiek is tudnak majd használni – mondta.

Lehetségesnek nevezte, hogy ez az esemény felgyorsítja a "nemzetköziesítési" projekteket. A digitális jüan fejlesztését már 2014-ben elkezdték, a mostani ismereteik szerint ez lakosság által a belföldi forgalomban használható pénz. Szerinte úgynevezett hibrid digitális jegybankpénz jöhet létre, melyet kereskedelmi banki hálózaton fogják használni, a tranzakciókat a kínai jegybank láthatja. A jelentős potenciált ebben a kereskedelmi bankok közötti tranzakciók fogják jelenteni a kutató szerint. A digitális jüan gazdaságpolitikai céljai közé sorolta a kínai állami kontrollt a pénzforgalom felett, illetve a dollárrendszertől való függetlenedést, ami már a 2008-as válság óta elkezdődött. Az adatvédelem és az anonimitás még számos kérdést vet fel a rendszerrel kapcsolatban a szakértő szerint.

Az MNB igazgatója felidézte: a globális pénzek általában a kibocsátó ország nagyhatalmi státusától keletkeztek, a dollár ilyen pénz. A svájci frank helyzete speciális, mert nem nagyhatalom a kibocsátó. A dollárt emellett az értékállóságába vetett hit emelte globális pénz szintjére. A jüan esetében a kínai pénzügyi rendszerrel kapcsolatban számos negatívum van, ami miatt nem tudja bejárni ezt az utat – mondta.

Nagy Dániel szerint a jüan súlya a globális fizetésekben, jegybanki tartalékokban 2 százalék körül maradt, az euró-dollár rendszer dominanciáját "hagyományos úton" lehetetlen megtörni. A válságok – a 2008-as, vagy a jelenlegi koronavírus-válság – sem tudtak olyan fordulatot hozni, ami növelné a jüan súlyát. A digitális jegybankpénz új, sokkal olcsóbb megoldás lehet a nemzetközi kereskedelemben, az utalások mostani folyamata lassú, több időzónán és pénzügyi rendszeren keresztül történik. Kína fő kereskedelmi partnerei közül szinte mindenki elkezdte fejleszteni a digitális jegybankpénzt, példaként Szaúd-Arábiát említette. A dollár súlyából ezek a tényezők lassan "kiharapnak". Európában is gőzerővel zajlik a digitális jegybankpénz fejlesztése, és az Egyesült Államokban is van kutatás.