eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Döntött az MNB az alapkamatról

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, kamatdöntő ülésén.

Elemzők sem számítottak a monetáris változtatásra, többek között azért sem, mert az elmúlt időszakban a jegybank számos intézkedése kezdett működni, és a forint árfolyama is megnyugodni látszik.

A tanács előző kamatdöntő ülésén sem változtatott az alapkamat szintjén, amely 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdasági növekedés újraindításának megalapozása - írta a monetáris tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az 1 hetes betéti eszköz 0,9 százalékos kamatszintje megfelelő, és összhangban áll a jegybank monetáris politikai céljaival.

Az MNB a közlemény szerint az eszköztár átalakításával és kibővítésével megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adhasson. A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében - írják.

Kifejtik: a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, illetve további lazító lépéseket vezetett be.

A koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokban is megjelentek, a magyar gazdaság azonban az első negyedévben éves alapon így is 2,2 százalékkal bővült az előzetes adatok szerint. Az eurozónához viszonyított 2-3 százalékpontos növekedési többlet fenntartása továbbra is cél, ezt az első negyedévi többlet érdemben meghaladta - teszik hozzá. A tanács arra számít, hogy az év első felében a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások megszűnésével, és az átmenetileg kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a beruházások, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.

A fogyasztóiár-index áprilisban a várakozásoknak megfelelően a jegybanki cél alá mérséklődött, elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenése következtében. A testület prognózisa szerint az infláció fokozatosan a 3 százalékos célon stabilizálódik, az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A forint árfolyama a csökkenő volatilitás mellett összességében a régiós árfolyamokkal összhangban alakult. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek, az állampapírpiaci hozamgörbe laposabbá vált és javult a piaci likviditás. A hazai pénzügyi piaci kondíciókat májusban - az MNB lépései mellett - a járvány kezelésével kapcsolatos nemzetközi intézkedések hatásai is befolyásolták - mutat rá a tanács.

A testület ezúttal is hangsúlyozza: a magyar gazdaság fundamentumai erősek, az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta az ország makrogazdasági egyensúlyát, valamint számottevően csökkentette külső és belső sérülékenységét.

A közleményben felidézik, hogy az MNB az elmúlt hónapokban koordinált és célzott lépések sorozatáról döntött, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság minden szereplője számára, a lejáratok széles körében rendelkezésre álljon a szükséges mértékű és kedvező feltételekkel elérhető likviditás. A kamatfolyosó szimmetrikussá vált, az MNB aktiválta egyhetes betéti eszközét, valamint legfeljebb 5 éves futamidővel egy fix kamatozású fedezett hiteleszközt vezetett be.

Május elején megkezdődött a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá konstrukciója keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek folyósítása, módosultak a Növekedési kötvényprogram (Nkp) egyes paraméterei. A bankrendszer hosszútávú forrásellátottságát az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program is támogatja.

Kitérnek arra is, hogy a május 4-től elindított állampapír-vásárlási program bejelentése óta a hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek. A monetáris tanács az állampapír-vásárlási programra válságkezelő eszközként tekint, amelyet a szükséges ideig és a szükséges mértékben kíván használni.

A testület megítélése szerint a jelenlegi eszköztárral hatékonyan tud reagálni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és pénzügyi kihívásokra, átalakított eszköztárával elérte a kitűzött célokat, az MNB lépései egyszerre segítik a járvány időszakának gazdasági védekezését, majd az azt követő újraindulást.

Címlapról ajánljuk
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

2024
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.
VIDEÓ
Összeveszhet Ukrajna és Szlovákia az orosz gáz miatt, újabb magasrangú orosz tisztet likvidáltak volna az ukránok

Összeveszhet Ukrajna és Szlovákia az orosz gáz miatt, újabb magasrangú orosz tisztet likvidáltak volna az ukránok

Kemény árampiaci megtorló lépést helyezett kilátásba Robert Fico szlovák miniszterelnök amiatt, hogy az ukránok miatt nem folytatódik januártól az orosz gáz ukrajnai tranzitja, és személyesen is Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta azért, hogy nem lett még tűzszünet. Közben megkapta Ukrajna az első amerikai LNG-szállítmányt Görögország felől, ami az oroszok által elpusztított ukrajnai energetikai infrastruktúra miatt is hasznos pótlás lehet. Az orosz FSZB pedig azt jelentette be, hogy meghiúsított egy-egy trükkös célzott támadást egy magasrangú katonatiszt és egy katonai blogger ellen, mert valaki meghekkelte a folyamatot, amely kapcsán hordozható hangszóróba rejtett pokolgép robbant volna. Szombati orosz-ukrán háborús hírfolyamunk az alábbiakban olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×