INFORÁDIÓ 
2020. július 4. szombat
Ulrik

alapkamat

jegybank

mnb

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.

Döntött az MNB az alapkamatról

Infostart / MTI

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, kamatdöntő ülésén.

Elemzők sem számítottak a monetáris változtatásra, többek között azért sem, mert az elmúlt időszakban a jegybank számos intézkedése kezdett működni, és a forint árfolyama is megnyugodni látszik.

A tanács előző kamatdöntő ülésén sem változtatott az alapkamat szintjén, amely 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdasági növekedés újraindításának megalapozása - írta a monetáris tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az 1 hetes betéti eszköz 0,9 százalékos kamatszintje megfelelő, és összhangban áll a jegybank monetáris politikai céljaival.

Az MNB a közlemény szerint az eszköztár átalakításával és kibővítésével megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adhasson. A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében - írják.

Kifejtik: a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, illetve további lazító lépéseket vezetett be.

A koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokban is megjelentek, a magyar gazdaság azonban az első negyedévben éves alapon így is 2,2 százalékkal bővült az előzetes adatok szerint. Az eurozónához viszonyított 2-3 százalékpontos növekedési többlet fenntartása továbbra is cél, ezt az első negyedévi többlet érdemben meghaladta - teszik hozzá. A tanács arra számít, hogy az év első felében a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások megszűnésével, és az átmenetileg kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a beruházások, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.

A fogyasztóiár-index áprilisban a várakozásoknak megfelelően a jegybanki cél alá mérséklődött, elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenése következtében. A testület prognózisa szerint az infláció fokozatosan a 3 százalékos célon stabilizálódik, az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A forint árfolyama a csökkenő volatilitás mellett összességében a régiós árfolyamokkal összhangban alakult. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek, az állampapírpiaci hozamgörbe laposabbá vált és javult a piaci likviditás. A hazai pénzügyi piaci kondíciókat májusban - az MNB lépései mellett - a járvány kezelésével kapcsolatos nemzetközi intézkedések hatásai is befolyásolták - mutat rá a tanács.

A testület ezúttal is hangsúlyozza: a magyar gazdaság fundamentumai erősek, az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta az ország makrogazdasági egyensúlyát, valamint számottevően csökkentette külső és belső sérülékenységét.

A közleményben felidézik, hogy az MNB az elmúlt hónapokban koordinált és célzott lépések sorozatáról döntött, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság minden szereplője számára, a lejáratok széles körében rendelkezésre álljon a szükséges mértékű és kedvező feltételekkel elérhető likviditás. A kamatfolyosó szimmetrikussá vált, az MNB aktiválta egyhetes betéti eszközét, valamint legfeljebb 5 éves futamidővel egy fix kamatozású fedezett hiteleszközt vezetett be.

Május elején megkezdődött a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá konstrukciója keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek folyósítása, módosultak a Növekedési kötvényprogram (Nkp) egyes paraméterei. A bankrendszer hosszútávú forrásellátottságát az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program is támogatja.

Kitérnek arra is, hogy a május 4-től elindított állampapír-vásárlási program bejelentése óta a hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek. A monetáris tanács az állampapír-vásárlási programra válságkezelő eszközként tekint, amelyet a szükséges ideig és a szükséges mértékben kíván használni.

A testület megítélése szerint a jelenlegi eszköztárral hatékonyan tud reagálni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és pénzügyi kihívásokra, átalakított eszköztárával elérte a kitűzött célokat, az MNB lépései egyszerre segítik a járvány időszakának gazdasági védekezését, majd az azt követő újraindulást.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018