4 °C
A kormány újabb beruházásösztönző intézkedése lehetővé teszi, hogy az elkövetkező 4 évben azok a cégek, amelyek Magyarországon terveznek beruházást, teljes társasági adómentességen részesüljenek a beruházásra fordítani kívánt nyereség után - áll a Pénzügyminisztérium InfoRádióhoz is eljuttatott közleményében. A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint csak az adózás előtti nyereség összegének felére lehet igénybe venni. A parlamentnek benyújtott módosítás szerint ez majd a teljes nyereségre igénybe vehető lesz, de továbbra is figyelemmel kell lenni a 10 milliárd forintos felső határra.
A kedvezménnyel minden magyar vállalkozás élhet. De a szabály hatására akár a külföldi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereséget nem viszik külföldre, hanem azt Magyarországon bektetik be.
A javaslat szerint elég most csak a döntést meghozni erről, a fejlesztés megvalósítására 4 év áll rendelkezésre.
Ugyan a beszámoló leadására megadott határidőt szeptember 30-ig meghosszabbította a kabinet, ezzel együtt már sok cég dolgozik a tavalyi év számviteli lezárásán. A PM hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a kedvező szabályt a lehető legegyszerűbben lehessen alkalmazni már a 2019-es adóévre, a törvényjavaslat mellett hamarosan megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is. A tárca szerint a veszélyhelyzet időszakában így lehet az adózókat segítő szabályt a lehető leggyorsabban alkalmazni.
A törvényjavaslat emellett azt is biztosítja, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről szóló kormánydöntés a vészhelyzetet követően is érvényes és hatályos legyen.
A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentésével az ekhós és a katás adózók is jól járnak.
Július elsejétől a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által érvényesített egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho mértéke, amely 40 ezer magánszemélyt érint. Nő a katások, vagyis a kiadózó vállalkozások tételes adóját fizetők ellátási alapja is július 1-től.
Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja - ami a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja - havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 000 forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra nő.
A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat is. A bankok az általános közterheiken felül 2010. óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez. Idén számításaink szerint összességében több mint 270 milliárd forintot fizetnek be a pénzügyi tranzakciós illeték, és a bankadó révén a pénzintézetek. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot - ezen felül fizetik meg a bankok. A hitelintézetek ezt az összeget - a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – adóvisszatartás formájában kapják majd vissza.
A törványjavaslat tartalmazza azt is, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételeihez a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek is hozzá kell járulniuk.
A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék.
A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.
A szaktárca hangsúlyozta azt is, hogy a külföldi online kereskedelmi multinacionális vállalatok (mint pl. az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon - közölte a PM.
