eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Érdekes mozgások a szuperállampapír hátterében

Az Államadósság Kezelő Központ a visszaváltási árfolyamok módosításával is a július elejétől elérhető kedvező kamatozású Magyar Állam Papír Plusz (MÁP+) irányába tereli a lakosságot, akik mostanra eddigi jelentős devizamegtakarításaikat is állampapírra cserélhették – mondta az InfoRádió Üzleti Reggeli című műsorában Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

A szuperállampapír sikere: június 3-a óta 1323 milliárd forint értékben vásárolt az 5 éves, lépcsőzetesen emelkedő kamatozású, átlagosan majdnem évi 5 százalékos hozamú papírból a magyar lakosság, aminek a nagy előnye, hogy a kamatfizetések után névértéken, egyébként pedig 99,75 százalékos értéken veszi vissza a Magyar Államkincstár, ismertette Korányi G. Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. Ennek alternatívája volt az 1,7 százalékkal a KSH inflációs index fölött kamatot fizető, inflációkövető kötvény, amelyet korábban az államkincstár 99-en vett vissza, most viszont lecsökkentette 98 százalékra, tette hozzá a tőzsdei szakértő.

Ennek főként az az oka, magyarázta a szakember, hogy kelendőbb legyen a MÁP+. Az MNB megfigyelte, hogy

az utóbbi hetekben megnőtt a bankrendszerben az államkötvények aránya, sokan államkötvényt váltottak vissza a bankjaikban, hogy meg tudják venni a MÁP+-t

– ez sem feltétlenül jó, jegyezte meg Korányi G. Tamás –, annak ellenére, hogy ez evlileg csak magánszemélyek részére vásárolható. Megjelent az államkötvényszőkítés is a 90-es évek olajszőkítése mintájára, amit a jegybank minden eszközzel igyekszik visszaszorítani, tette hozzá.

Kik és miből?

A szuperállampapír bevezetésének egyik fő indoka az volt, hogy 6000 milliárd forintra nőtt a "párnacihában tartott" forintkészlet, amit meg kellett csapolni. Bár az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalosan nem mondott számszerű várakozásokat, 1000 milliárd forintra becsülhető, amit az első hónapokban szerettek volna eladni. Mint látszik, ennél már jóval többet értékesítettek.

"Tehát a cél az volt, hogy a párnacihát mozdítsák meg – ismételte meg a szakértő. – Nos, nem feltétlenül ez történt" – tette hozzá.

Jelek szerint a lakosság pénzpiaci alapokból, más állampapírokból vont ki pénzt. Logikus is, hiszen nem a pénzügyileg tájékozatlanabb rétegek fognak rögtön szuperállampapírt vásárolni, hanem azok, akik eddig más, ennél valamivel rosszabb pénzügyi eszközben tartották a vagyounkat, magyarázta Korányi G. Tamás.

Változás a devizatartalékoknál

Másik érdekességként az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő kiemelte: sokan tartják devizában a megtakarításaikat, amiben az euró mellett a svájci frank is komoly részt képez. Utóbbit azonban egyáltalán nem érte meg bevinni a bankrendszerbe negatív kamat mellett. A franknak ugyanakkor az euróhoz és forinthoz stabil, sőt, növekvő ára volt az elmúlt években, emiatt az úgynevezett menekülő valutát megérte tartani, mutatott rá a szakember.

Most viszont ezek a tartalékok is átváltódnak szuperállampapírrá, hiszen senki nem számít arra, hogy a következő 5 évben – éves szinten – 5 százaléknál jobban, vagyis évente 16 forinttal leértékelődne a magyar fizetőeszköz akár az euróhoz, akár a svájci frankhoz képest - mutatott rá Korányi G. Tamás. A szuperállampapírhoz képest viszont már nem éri meg az alpesi devizát otthon tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×