Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Becsei András a bankszövetség új elnöke

A Magyar Bankszövetség hétfői rendkívüli testületi ülésén egyhangú támogatással a szövetség új elnökének választotta Becsei András eddigi alelnököt, az OTP Jelzálogbank és az OTP Lakástakarékpénztár vezérigazgatóját.

A bankszövetség hétfői közleménye alapján a megüresedett alelnöki pozícióra Jelasity Radován eddigi elnökségi tagot, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatóját választották meg. Új elnökségi tag lett Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója és Vida József, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója.

A szövetség korábbi elnökét, Patai Mihályt ez év áprilisában a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.

A közleményben kitérnek arra: a Magyar Bankszövetségben a rendes tisztújítás háromévente történik, legközelebb 2020 tavaszán lesz, így a most megválasztott tisztségviselők a jövő év tavaszáig terjedő időszakra vállalták feladatukat, amikor teljes tisztújítás során választ majd a szövetség új elnökséget, felügyelő bizottságot és etikai bizottsági elnököt.

Becsei András, a frissen megválasztott bankszövetségi elnök felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Bankszövetség folytatni kívánja az eddigi konstruktív együttműködést a kormányzattal és a jegybankkal, melynek révén a bankszektor stabil pénzügyi hátteret tud biztosítani az uniós átlagot meghaladó növekedéshez.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×