Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
325.4
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán

Becsei András a bankszövetség új elnöke

A Magyar Bankszövetség hétfői rendkívüli testületi ülésén egyhangú támogatással a szövetség új elnökének választotta Becsei András eddigi alelnököt, az OTP Jelzálogbank és az OTP Lakástakarékpénztár vezérigazgatóját.

A bankszövetség hétfői közleménye alapján a megüresedett alelnöki pozícióra Jelasity Radován eddigi elnökségi tagot, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatóját választották meg. Új elnökségi tag lett Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója és Vida József, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója.

A szövetség korábbi elnökét, Patai Mihályt ez év áprilisában a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.

A közleményben kitérnek arra: a Magyar Bankszövetségben a rendes tisztújítás háromévente történik, legközelebb 2020 tavaszán lesz, így a most megválasztott tisztségviselők a jövő év tavaszáig terjedő időszakra vállalták feladatukat, amikor teljes tisztújítás során választ majd a szövetség új elnökséget, felügyelő bizottságot és etikai bizottsági elnököt.

Becsei András, a frissen megválasztott bankszövetségi elnök felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Bankszövetség folytatni kívánja az eddigi konstruktív együttműködést a kormányzattal és a jegybankkal, melynek révén a bankszektor stabil pénzügyi hátteret tud biztosítani az uniós átlagot meghaladó növekedéshez.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×