Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
319.56
bux:
151845.93
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende
Elektromos autót töltenek az első átadott okos közvilágítási oszlopról Budapesten a Lechner Ödön fasorban 2018. augusztus 21-én. Az ELMŰ-ÉMÁSZ és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. együttműködésében, a főváros különböző pontjain felállított, öt okos közvilágítási oszlop elektromosautó-töltőt, ingyenes wifit, segélyhívót és digitális hirdetőoszlop-funkció szolgáltatást nyújt.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Az elektromos autós forradalomhoz előbb egy másfajta fejlesztés szükséges

A várakozások szerint az elektromos autók és a zöldnek tekintett energiaforrások térhódításának eredményeként 2050-re egész Európa „bezöldül” és kizárólag megújuló energiát használ majd. Nincs azonban annyi lítium a Földön, amennyiből ennyi akkumulátort le lehetne gyártani. Hogyan tovább?

A megújuló energia tárolására, a környezetbarát közlekedésre és a hétköznapi tárgyaink működtetésén túl a napenergia tárolására sem találtak még jobb megoldást, mint az akkumulátor. Jelenleg pedig a szinte minden készülékünkben megtalálható lítiumion típust használjuk a leginkább. Az ehhez szükséges lítium azonban igen korlátozottan található a Földön, ugyanis egy viszonylag ritkán fellelhető alkálifémről van szó – hívja fel a figyelmet a Qubit.

Sokan nagy – környezetvédelmi – jelentőséget tulajdonítanak az elektromos autóknak, ugyanakkor ezeket meg is kell hajtani, mégpedig tisztességes teljesítményű akkumulátorral, úgy, hogy azok ne robbanjanak fel. Michael Zimmermann, a bostoni Tuft Egyetem mérnökprofesszora szerint

könnyen lehet, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel már el is értük e technika határait:

a fenti a feltételek teljesülnek ugyan, de az akkumulátorgyártáshoz továbbra is szükségünk van lítiumra és kobaltra, amelyek viszont nem tartanak örökké. Gleb Yushin, a Georgia Institute of Technology anyagkutatója szerint, ha nem lesz áttörés az akkumulátorok területén, nem lesz nagy elektromosautó-forradalom sem.

A különböző alapanyagok bányászata ráadásul emellett etikai és környezetvédelmi kérdéseket is felvet:

a világon felhasznált kobalt 60 százaléka származik a Kongói Demokratikus Köztársaságból, ahol éhbérért, embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat, a fém ráadásul mérgező is. Komolyabb tartalékok vannak még belőle Ausztráliában, de a legnagyobb exportőre változatlanul a Kongói Demokratikus Köztársaság marad.

Az elektromos autók térnyerésével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járművek java részét ezek fogják majd felváltani az utakon.

Ha minden jelenlegi járművet elektromosra cserélnénk, a Föld lítiumkészlete ötven éven belül mindenestül elfogyna. A kifogyó benzint így felcserélnénk egy másik kifogyóban lévő nyersanyagra,

tehát új típusú akkumulátorokra van szükség.

A meglévő technika finomhangolása már jelenleg is folyik, mindeközben az autógyártók és Zimmermann cége, az Ionic szilárdtest-akkumulátorok létrehozásán dolgoznak. Ezek a Wood Mackenzie tanácsadó cég véleménye szerint hiába forradalmasíthatják az elektromos autóipart, 2025-ig nem valószínű, hogy gyártásba kerülnének, még ha a gyárak úgy is gondolják, hogy 2030-ra már ezek kerülnek majd a legtöbb kocsiba.

Mindeközben folyamatosak a fejlesztések a lítiumionos akkuknál is: Elon Musk, a Tesla első embere például tavaly jelentette be, hogy

az elektromos autókat gyártó vállalata mindenestül elhagyja a kobaltot.

Úgy tűnik, hogy váltani muszáj, de nem egyszerű: Caspar Rawles, a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég szakértője szerint a közeljövőt, vagy legalábbis az elkövetkezendő tíz évet még mindenképpen az NCA, vagyis a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxidos akkumulátorok használata fogja meghatározni (ilyet használ a Tesla is), abban viszont egyetért Zimmermannal, hogy a jövő a szilárdtest-akkumulátoroké.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

A CIA több nyugat-európai országot is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország kereskedelmi hajókról drónokat indíthat a területük ellen, főleg a mediterrán országok vannak veszélyben. Észak-Ukrajnában az orosz hadsereg nagyobb offenzívát indított: Harkiv megyében több falu is orosz kézre került pár nap alatt. Közben az ENSZ-közgyűlés margóján a vezetők kétoldalú egyeztetések keretein belül részleges tűzszünetről tárgyaltak, de előrelépés nem történt a kérdésben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×