Általános tapasztalat, hogy az emberek – merőben különböző okokból, de – folyamatosan a telefonjukba mélyednek a hétköznapokban, telefonálnak, chatelnek, videókat néznek, játszanak, dolgoznak...
Ám a metaverzumok alapjait még csak most rakják le, ez pedig új impulzust ad majd a telefonfüggésnek. Mint az a Portfolio összeállításából kiderül, a metaverzumok néhány éven belül olyan virtuális terek lesznek, ahol az emberek szinte mindent tudni fognak egymással csinálni, kommunikálhatnak, szórakozhatnak, dolgozhatnak, ügyeket intézhetnek. Egy szó, mint száz, a legnagyobb techcégek azon versengenek, hogy ők nyújthassanak elsőként ilyen szolgáltatást, magukhoz láncolva emberek százmillióit.
Ezt a "kütyühöz láncolódást" csak felerősítette a koronavírus-világjárvány, de a folyamat anélkül is tempósan haladt, 2019-ről 2020-ra azonban 60 százalékkal nőtt a közösségi médiumok használata a 12-17 évesek körében, a napi ott töltött idő már 193 percnél tartott, a gyerekek tehát ott "találkoztak" egymással.
Ezek után nem meglepő, hogy a metaverzumoknak mindenki más is része akar lenni - vagy odakényszerül.
Már működnek metaverzumok a következő témákban:
- ingatlanok, ingóságok virtuális/valóságos adás-vétele (pl. Roblox)
- kibővített Facebook játékra, munkára (ehhez 10 ezer új európai munkahelyet hoz létre)
- közigazgatás, turizmus, imázs (pl. Szöul, 2023-tól)
Paris Hilton is beszállt a metaverzumba, a Robloxban tavaly év végén létrehozta a Paris World nevű szigetet, amin ott áll a Beverly Hills-i villájának a másolata és a hozzá tartozó kutyavilla is. A Paris Worldben a rajongók mikrotranzakciókkal fizethetnek virtuális ruhákért vagy éppen azért, hogy Paris Hilton szigetét körbejárják egy jet-skivel.
A metaverzum iránti érdeklődést jól mutatja az is, hogy hogyan alakultak a Google-keresések a témában.
A metaverzum viszont jelenleg még nagyon nehezen definiálható, hisz egyelőre csak kezdetlegesen létezik. Egy megközelítés szerint
az internet lehetséges jövőbeli fejlődési szintjéről lehet beszélni, amely új világban az oktatás, a munka, a szórakozás egyre inkább virtuális lények segítségével zajlik 3D-s környezetben,
ahol még a felhasználók virtuális tulajdona is fontossá válik, vagyis egy "valós idejű szimulációról" van szó, a való élet és a virtuális tér összekapcsolásáról a technológia segítségével.
Eredményeként tehát folyamatosan az "interneten leszünk" ahelyett, hogy "csak hozzáférnénk".
Mark Zuckerberg Facebook-alapító szerint a metaverzumok egyik következménye az lesz, hogy egy
csomó tárgy a jövőben csupán holografikusan fog létezni
- mint például a tévé vagy a számítógép maga is, ennek előfutáraként persze minden meglesz először 2D-ben is, képernyőn.
További következmény, hogy az ember időt fog tudni spórolni, hisz magunk is hologramként lehetünk másutt, mint ahol testi valónkban tartózkodunk: lehetünk koncerten a barátainkkal vagy szüleink nappalijában egy hirtelen váltással, ez pedig a közlekedést alakíthatja át gyökeresen.
A kezdetleges metaverzumokat ma több tízmillióan használják napi szinten.
Matthew Ball, a The Metaverse című könyv szerzője viszont felsorol öt kritikát a metaverzumokkal szemben:
- adatjogok
- adatbiztonság
- radikalizálódás
- félretájékoztatás
- platformok hatalma.
