Általános tapasztalat, hogy az emberek – merőben különböző okokból, de – folyamatosan a telefonjukba mélyednek a hétköznapokban, telefonálnak, chatelnek, videókat néznek, játszanak, dolgoznak...

Ám a metaverzumok alapjait még csak most rakják le, ez pedig új impulzust ad majd a telefonfüggésnek. Mint az a Portfolio összeállításából kiderül, a metaverzumok néhány éven belül olyan virtuális terek lesznek, ahol az emberek szinte mindent tudni fognak egymással csinálni, kommunikálhatnak, szórakozhatnak, dolgozhatnak, ügyeket intézhetnek. Egy szó, mint száz, a legnagyobb techcégek azon versengenek, hogy ők nyújthassanak elsőként ilyen szolgáltatást, magukhoz láncolva emberek százmillióit.

Ezt a "kütyühöz láncolódást" csak felerősítette a koronavírus-világjárvány, de a folyamat anélkül is tempósan haladt, 2019-ről 2020-ra azonban 60 százalékkal nőtt a közösségi médiumok használata a 12-17 évesek körében, a napi ott töltött idő már 193 percnél tartott, a gyerekek tehát ott "találkoztak" egymással.

Ezek után nem meglepő, hogy a metaverzumoknak mindenki más is része akar lenni - vagy odakényszerül.

Már működnek metaverzumok a következő témákban:

• ingatlanok, ingóságok virtuális/valóságos adás-vétele (pl. Roblox)
• kibővített Facebook játékra, munkára (ehhez 10 ezer új európai munkahelyet hoz létre)
• közigazgatás, turizmus, imázs (pl. Szöul, 2023-tól)

Paris Hilton is beszállt a metaverzumba, a Robloxban tavaly év végén létrehozta a Paris World nevű szigetet, amin ott áll a Beverly Hills-i villájának a másolata és a hozzá tartozó kutyavilla is. A Paris Worldben a rajongók mikrotranzakciókkal fizethetnek virtuális ruhákért vagy éppen azért, hogy Paris Hilton szigetét körbejárják egy jet-skivel.

A metaverzum iránti érdeklődést jól mutatja az is, hogy hogyan alakultak a Google-keresések a témában.

A metaverzum viszont jelenleg még nagyon nehezen definiálható, hisz egyelőre csak kezdetlegesen létezik. Egy megközelítés szerint

az internet lehetséges jövőbeli fejlődési szintjéről lehet beszélni, amely új világban az oktatás, a munka, a szórakozás egyre inkább virtuális lények segítségével zajlik 3D-s környezetben,

ahol még a felhasználók virtuális tulajdona is fontossá válik, vagyis egy "valós idejű szimulációról" van szó, a való élet és a virtuális tér összekapcsolásáról a technológia segítségével.

Eredményeként tehát folyamatosan az "interneten leszünk" ahelyett, hogy "csak hozzáférnénk".

Mark Zuckerberg Facebook-alapító szerint a metaverzumok egyik következménye az lesz, hogy egy

csomó tárgy a jövőben csupán holografikusan fog létezni

- mint például a tévé vagy a számítógép maga is, ennek előfutáraként persze minden meglesz először 2D-ben is, képernyőn.

További következmény, hogy az ember időt fog tudni spórolni, hisz magunk is hologramként lehetünk másutt, mint ahol testi valónkban tartózkodunk: lehetünk koncerten a barátainkkal vagy szüleink nappalijában egy hirtelen váltással, ez pedig a közlekedést alakíthatja át gyökeresen.

A kezdetleges metaverzumokat ma több tízmillióan használják napi szinten.

Matthew Ball, a The Metaverse című könyv szerzője viszont felsorol öt kritikát a metaverzumokkal szemben:

1. adatjogok
2. adatbiztonság
3. radikalizálódás
4. félretájékoztatás
5. platformok hatalma.