Budapest a villamosok városa, az utasok számát tekintve az egyik legnagyobb villamosforgalmú település Európában. Prága ebben megelőzi, de a magyar fővárosban hosszabb a villamoshálózat. Mint Bodor Ádám elmondta, a villamosoknak nagyon komoly szerepet kell játszaniuk a jövő Budapestjének közlekedésében is. Ezért építik meg a Bajcsy-Zsilinszky úti villamost, amelynek belső szakasza ebben a ciklusban el is készül, átszállásmentes kapcsolatot létrehozva Dél-Buda és Észak-Pest között. Közben készül a Pacsirtamező úti, illetve a Budafoki úti új villamosszakaszok tervezése is.
„Azokkal is haladunk előre, hogy amikor ezek megépültek, akkor legyen új projekt, aminek majd a kivitelezésére rá tudunk fordulni. Ugyanez vonatkozik egyébként a troli- vagy a buszágazatra is.
Azt szeretnénk, ha mondjuk a 9-es buszt trolibuszokkal tudnánk kiváltani. Ehhez felsővezeték-építési projekteket készítettünk elő. Van egy megkötött trolibuszbeszerzésre vonatkozó szerződésünk,
ha megjönnek a források, akkor azt is le fogjuk tudni remélhetőleg hívni. Előkészítettünk egy 250 elektromos busz budapesti beüzemelésére vonatkozó projektet is, amit szintén be tudunk indítani, amikor a források majd megjönnek” – mondta, hozzátéve, hogy minden ágazatban, a város egész területén kiegyensúlyozottan, fenntartható módon szeretnék fejleszteni a budapesti közösségi közlekedést.
Felmerül a kérdés, különösen az idei, áramhiányos időszak után, hogy lesz-e elegendő áram a kötöttpályás, illetve egyáltalán az elektromos járművek üzemeltetéséhez. Az InfoRádió Aréna című műsorában Bodor Ádám elmondta: Budapesten körülbelül 1100 busz közlekedik a jelenlegi közigazgatási területen. Ennek egyelőre nagyon kis része elektromos hajtású, de a teljes közösségi közlekedésben az utazások kétharmada már elektromos hajtású járművel történik, jellemzően metróval, de villamossal, HÉV-vel is. A buszágazatban is az elektrifikáció a megfelelő út, de valóban számolni kell azzal, hogy az elektromos hálózat a kritikus tényező ebben a kérdésben – mondta.
„Körülbelül 250-300 dízelbusz váltható ki – a jelenlegi elektromos kapacitást látva – elektromos busszal,
ennyit tud az áramszolgáltató biztosítani. Alapvetően két jelenlegi BKV-garázsban, Óbudán és Cinkotán látjuk ennek a lehetőségét. A helyszíneken jelenleg dízelbuszokat tárol és üzemeltet a BKV, de itt van a legnagyobb lehetséges kapacitás az áramszolgáltatóval egyeztetve. Emellett körülbelül ehhez a 160 darab trolihoz van elegendő áram. Ez azt jelenti, hogy még ezek után is maradni fog dízelbusz Budapesten, mert az elektromos kapacitás a bottleneck, vagyis a szűk keresztmetszet, az határozza meg azt, hogy hány dízelbuszt tudunk elektromossal kiváltani” – fogalmazott. Hozzátette: a beszerzéskor drágább az elektromos busz, az üzemeltetés fázisában viszont – az elektromos áram árától függően – tud olcsóbb lenni.
Bodor Ádám felidézte:
az Európai Unió úgynevezett tiszta jármű direktívája előírja az elektrifikációt és célként tűzi ki a teljes elektromos flottát. Az európai közlekedésszervezők szerint azonban ez nem teljesen jó irány,
és éppen a jelenlegi nyár mutatta meg azt, hogy érdemes több lábon állni. Itt nem feltétlenül a dízel hajtásra gondol, de arra igen, hogy legyen az elektromos mellett például egy értelmezhető méretű CNG-, vagyis gázhajtású flotta is. Ezzel együtt szerinte az elektrifikáció valószínűleg megállíthatatlan, és az EU-val egyetértve a BKK is ezt látja kívánatosnak. A biztonságos működéshez azonban olyan dolgokra is szükség van, amelyek a BKK-n és a közlekedésen túlmutatnak, például kellenek lokális energiatároló kapacitások, hogy egy jövőbeli, az idén nyárihoz hasonló vészhelyzetben ne álljon le a tömegközlekedés elektromos része.
Szóba került a beszélgetésben az is, hogy a BKK külső szolgáltatója, az Arriva már üzemeltet mind szóló, mind csuklós elektromos buszokat Budapesten, és ezekkel nagyon jók a tapasztalatok. Csakhogy a beszerzésben nem lehet kikerülni a kínai forrást, és ezzel más európai városokban is küzdenek.
„Azok az európai elektromosbusz-gyártók, akik tudják hozni azokat a napi futásteljesítményeket, amelyek elvártak a városi közlekedésben, illetve ezt jó áron és viszonylag rövid határidővel képesek szállítani, azok nagyrészt ha nem is feltétlenül kínaiak, de kínai alkatrészekből dolgoznak,
kínai komponenseket építenek be a buszokba. Tehát mondjuk az akkumulátor-technológiában ott annyival előrébb járnak, hogy lehet, hogy maga a gyártó az Európában regisztrált, de amit beépít, az nagyon sokszor kínai vagy kínai technológia, még ha éppen Európában is készül ez az adott jármű. Az biztos, hogy a kínai dominancia erősen megjelenik az elektromos autóbusz szektorban is” – mondta.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés megnézhető, meghallgatható alább.




