Gyulay Zsolt szerint egy budapesti olimpia leginkább azért lenne hasznos, mert rendezőként a 160-180 helyett egy 400-450 fős magyar csapattal tudnánk részt venni, illetve megszülethetne a magyar sport hosszú távú, kormányokon átívelő fejlesztési stratégiája.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke ezt a csütörtöki Sport Forumon mondta, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen egy esetleges budapesti olimpiarendezésről esett szó. Gyulay hozzátette: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) átalakította az olimpiák helyszínének kiválasztási folyamatát. Most már nem a NOB írja elő a rendezés feltételeit, hanem nagyrészt a jelentkező városok lehetőségeihez alakítják az olimpiát. Jelenleg
- Budapesttel együtt hét kandidáló van versenyben, amelyeknek
- 2027 március végéig kell benyújtaniuk a NOB felé egy úgynevezett masterplant.
- Ezután csökkentik a jelöltek számát, majd
- a versenyben maradó pályázókkal egy stratégiai párbeszédet kezd a NOB, ez az időszak 2028 végéig tart, majd
- a bizottság 2029-ben dönt a 2036-os nyári játékok helyszínéről.
Gyulay szerint Budapest, illetve a régió megérdemelné a rendezést, mert Közép-Európa még fehér folt az olimpiai helyszínek térképén, másrészt Magyarország az olimpiai éremtáblázaton az első tízben van és a rangsor élmezőnyében az egyetlen olyan ország, amely eddig nem adhatott otthont az ötkarikás játékokoknak. Gyulay szerint az olimpia nem kizárólag Budapestre koncentrálódna.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kiemelte: a fővárosban – részben uniós, részben hazai forrásokból – olyan fejlesztési dömping indul el, amely kiválóan alkalmassá teszi egy olimpia megrendezésére. Hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően
elhárultak a rövid távú pénzügyi nehézségek,
és sikerült fenntarthatóvá tenni Budapest működését, másrészt az uniós pénzekhez való hozzáféréssel jelentős fejlesztések indulhatnak el, aminek következtében a főváros 2030-as évek közepére utolérheti önmagát. Konkrétan a HÉV-ek felújítását, a ferihegyi gyorsvasutat, a pesti alsó rakpart megújítását, valamint Dél-Pesten egy diákváros létrehozását említette a főpolgármester, aki szerint ezek a fejlesztések az olimpiarendezés nélkül is megvalósulnak. Szerinte az olimpia ezeket annyiban segítheti, hogy a konkrét határidőkkel felgyorsítaná a folyamatot. Karácsony elárulta, tárgyaltak a pozsonyi és a bécsi főpolgármesterrel, akik nyitottságot mutattak arra, hogy egyes sporteseményeket ott rendezzenek meg, ezáltal egy közös, Duna-menti koncepció valósulna meg. Az olimpiarendezés fő előnye az lenne, hogy Budapest újra pozicionálná magát a világban, szövetségi kapcsolataiban is – jelentette ki a főpolgármester.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom alapító elnöke szerint
az olimpiarendezés a legnagyobb országfejlesztő projekt lenne,
amely a NOB kedvező döntése esetén 2029-től hét éven át egy masszív GDP-motorként felpörgetné a magyar gazdaságot. Úgy látja, ennek pozitív hatásai a gazdaság minden szektorában jelentkeznének. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke úgy vélte, a legfontosabb feladat, hogy a gazdaság szereplőit az ügy mellé állítsák. Ha sikerülne a beruházások finanszírozásába a vállalati és a privát szférát bevonni, akkor véleménye szerint a fejlesztések csak évi 2-300 milliárd forinttal terhelnék meg a központi költségvetést, ugyanakkor az esemény kapcsán 7-8 milliárd euró bevétel jönne vissza. Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy végigmenjenek azon az úton, amelyen eddig nem tudtak a politika parciális érdekei miatt.




