Az ókori görögök is foglalkoztak már azzal, hogy mi a boldogság. Arra jöttek rá, hogy ezt egy mondatban definiálni nem lehet, s azok a dolgok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jól legyünk, több forrásból szerezhetőek meg – mondta az InfoRádió Családi hét című magazinjában az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa.

Arisztotelész nevéhez köthető az első boldogságfilozófia. A jó érzésünkhöz szükséges dolgok származhatnak

• hedonizmusra irányuló tevékenységből - jó étel, ital fogyasztásából, szórakoztató élményből, illetve
• eudaimónikus életörömből, amikor valamilyen életcélt tűzünk ki, és fontos és értelmes feladatrendszerben éljük a mindennapjainkat.

Ha ebből a két forrásból szerezzük az élményeket, akkor jól érezzük magunkat, és boldogok leszünk – emelte ki Magyaródi Tímea.

Egy boldogság nincs, mindenki mástól érzi magát boldognak, ezért tudományos szempontból boldogság helyett jóllétről beszélünk – hangsúlyozta a szakember.

Az adjunktus szerint nincsenek olyanok, akik nem igénylik a boldogságot.

Evolúciós előny, ha boldogok tudunk lenni, az alkalmazkodást szolgálja, ha boldogok tudunk lenni.

A genetikai állomány továbbörökítéséhez időre és kapcsolatra van szükség, márpedig a boldogságélmények mindkettőt támogatják – tette hozzá.

Magyaródi Tímea arról is beszélt, hogy nem lehet folyamatosan boldognak lenni, és ez nem is lenne célszerű, hiszen nem csak pozitív élmények vannak.

A pozitív pszichológia legfontosabb gondolatköre, hogy

az egyensúly a lényeg: legyenek negatív élményeink is, de tudjuk, hogy mivel tudunk segíteni magunkon, ha nem vagyunk a legjobb periódusban

– fejtette ki.

Az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa szerint mindenki felelős a saját boldogságáért. Egy elmélet szerint a boldogság 40 százaléka csak rajtunk múlik, nem tudunk mást okolni.

Magyaródi Tímea az anyagiak boldogító erejét mindössze tíz százalékra teszi, feltéve, hogy az embernek megvannak az alapvető életfeltételei.

A témáról bővebben az InfoRádió Családi hét című magazinjában hallhatnak, hétfő este fél 8-kor.