A világ egyik legritkább és legveszélyesebb állatát a Pálmaház mellett, egy új épületben helyezték el. A sárkányölő Szent György napján Budapestre érkezett komodói varánusz Nagy-Britanniából a Chesteri Állatkertből származik.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat és Növénykert vezérigazgatója elmondta: az indonéziai Komodón, illetve a környező szigeteken őshonos hüllő Európában csak tizenkét állatkertben látható, Magyarországon most először.

A szabad természetben is ritkának, sebezhetőnek számító faj a ma élő gyíkok legnagyobb termetű képviselője. A kifejlett állatok hossza a három métert, tömegük a 70 kilogrammot is elérheti, sőt a legnagyobb ismert példány 166 kilogrammot nyomott.

A Budapestre került állat ennél jóval kisebb: nagyjából egy méter hosszú. Ez azonban természetes is, hiszen még másfél éves sincs: 2007. január 15-én kelt ki a tojásból. A Chesteri Állatkert munkatársai az állatot Irwinnek nevezték el a 2006 szeptemberében, tragikusan korán elhunyt ausztrál természetfilmes és állatkert-igazgató, Steve Irwin emlékére.

Szűznemzéssel jött a világra

A fiatal varánusz nemcsak amiatt különleges, hogy egy állatkertben rendkívül ritkán látható hüllőfaj képviselője, hanem amiatt is, hogy szűznemzés útján jött a világra. Ez azt jelenti, hogy a nőstények alkalmanként hímek "közreműködése" nélkül is képesek utódoknak életet adni.

A szűznemzés előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is ritkaságnak számít. 2007 elején azonban az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy a komodói sárkányok képesek a szűznemzésre, amint ez a londoni és a chesteri állatkertekben világra jött utódokról kétséget kizáróan bebizonyosodott. Irwin egyike azoknak az állatoknak, amelyek ilyen módon jöttek a világra, így a Budapestre került ifjú sárkány már születésekor világhírre tett szert.

A komodói varánusz ragadozó állat, habár dögöt is gyakran eszik. Szinte minden lehetséges állat szerepel az étlapján: apró gerinctelenek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, majmok, vagy akár kisebb patások is, sőt, ennél a fajnál a kannibalizmus is előfordul.

Az ember sincs tőle biztonságban

Még az emberek sincsenek tőle teljes biztonságban. A varánusz álkapcsainak szorítása is halálos lehet, ezenfelül harapása még mérgező is. A komodói sárkány szájüregében egyrészt méregtermelő mirigyek találhatóak, másrészt olyan baktériumok is nagy számban fordulnak elő az állat nyálában, amelyek a zsákmánya vérébe jutva súlyos szepszist okoznak.

A Fővárosi Állat- és Növénykert több éve szervezi a komodói varánusz beszerzését, hiszen egy ilyen állat bemutatásához kiterjedt egyeztetésre van szükség az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott komodóisárkány-tenyészprogram keretében.

A városligeti létesítmény hosszú távú tervei között szerepel szaporodó állomány beszerzése is. Amíg erre sor kerül, az állatkert munkatársai is megfelelő "sárkányos" tapasztalatra tesznek szert a most érkezett állat gondozása során.