Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A munka veszi el a legtöbb alvásidőt

A munkaidő befolyásolja a legjelentősebb mértékben az alvást; minél többet dolgozik valaki, annál kevesebbet alszik. Aki napi négy és fél óránál kevesebbet alszik, az átlagosan 93 perccel dolgozik többet hét közben és 118-cal a hétvégén.

A Sleep (Alvás) című amerikai szaklap 50 ezer embert kérdezett meg felmérése során. Kiderült, hogy a munka a legnagyobb "alvástolvaj", amelyet a szórakozás követ.

A kutatók három időpontban végezték e felmérést: 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben, és azt vizsgálták, mivel töltötte az idejét a páciens délután 4 és másnap hajnali 4 között.

Kiderült, hogy azok, akik naponta 11,5 órát alszanak, azok hét közben átlagosan 143, hétvégén 71 perccel kevesebbet dolgoznak, mint az átlagos alvók. A kevesebbet alvók nem csak munkával, hanem szórakozással, tanulással és házimunkával is több időt töltenek.

A tévénézésre fordított idő viszont annak arányában nő, hogy milyen sokat alszik valaki. A 45-54 év közöttiek töltik a legkevesebb időt alvással és a legtöbbet munkával - derítették ki a Pennsylvania Egyetem kutatói.

Az még további vizsgálatokat igényel, hogy ez milyen hatással van az egészségre. "Minden ilyen irányú kutatás azt mutatja, hogy az emberek a két végén égetik a gyertyát" - figyelmeztetett a Sleep Council kutatója.

Jessica Alexander szerint a korszerű technika semmilyen jótékony hatással nincs a munkaidőre. Pedig az embereknek legalább akkora jelentőséget kellene tulajdonítani az alvás fontosságára, mint az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra - he nem többet.

Szakértők szerint egy felnőtt embernek napi 7-9 órás éjszakai alvásra van szüksége.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×