A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói azt vizsgálták, hogy az emberek mit tartanak értékesnek a Balatonban és a tó partján. A reprezentatív felmérés során 1500 főt kérdeztek meg, köztük helyi lakosokat, üdülőtulajdonosokat és turistákat. A többség egyértelműen a természetközeli, hozzáférhető partszakaszokat részesíti előnyben nádasokkal, és határozottan elutasítja az erősen beépített strandokat, a nyilvánosság elől elzárt magánüdülőket és a szállodaépítéseket.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: a kutatásuknak elsősorban az volt a célja, hogy megismerjék, mennyire tartják fontosnak az emberek a Balaton által nyújtott ökológiai és társadalmi szolgáltatásokat. Természetesen azt is érdeklődéssel figyelték, hogy milyen konkrét tényezők befolyásolják a válaszadók véleményét. Vasas Gábor úgy fogalmazott, ez azért lényeges számukra, mert

a Balaton nemcsak turisztikai központ, hanem „nagyon érzékeny vizes ökoszisztéma is”.

Emiatt is fontos megérteni, hogy a különböző társadalmi csoportok mit tartanak értékesnek, és milyen jövőt képzelnek el a tó számára.

Az intézetigazgató szerint a felmérés során adott válaszokból kiderült, hogy a legtöbben csak visszafogott beépítéseket tartanak elfogadhatónak. A megkérdezettek döntő többsége nemcsak a kikapcsolódást és a táj szépségét szereti a Balatonban, hanem az olyan kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését is kiemelten fontosnak tartja, mint például a tiszta víz, vagy a növény- és állatvilág élőhelyéül szolgáló, közeli természetes partszakaszok megóvása.

Sokan egyetértettek azzal, hogy nem szabad sűrűn beépített strandokkal és a nyilvánosság elől elzárt magánüdülőkkel még zsúfoltabbá tenni a balatoni partszakaszokat. Vasas Gábor kiemelte, hogy a felmérés résztvevői között leginkább a környezettudatosság bizonyult a preferenciákat legerősebben befolyásoló tényezőnek. Fontosabb számukra ez a szempont, mint a jövedelmi helyzet, az iskolai végzettség vagy a turizmushoz való kötődés.

Az intézetigazgató szerint a döntéshozóknak érdemes lenne figyelembe venniük a kutatás eredményeit. A megkérdezettek többsége ugyanis ellenzi a további intenzív fejlesztéseket: 58 százalékuk nem támogat új szállodákat, 61 százalék ellenzi új kikötők létesítését, és 58 százalék nem szeretné a jacht- vagy vitorlásforgalom további növekedését. Úgy véli, összességében az üzenet eléggé világos:

„a legtöbben olyan jövőt szeretnének a Balaton számára, amely a természetet, a közösségi hozzáférést és a hosszú távú ökológiai egyensúlyt, a fenntarthatóságot helyezi előtérbe”.

Vasas Gábor kitért arra is, hogy a jövőben egyebek mellett azon is sokat kell dolgozni, hogy a civilek és a szakemberek, döntéshozók álláspontjai közeledjenek egymáshoz. Mint mondta, egyes körökben a gazdasági fejlődést tartják elsődlegesnek, de szerinte nagyon fontos a helyi civilek, a Balatonnál élők véleménye is. Azt gondolja, a civilek meglátásai sok esetben „szakmailag egészen jól megalapozottak”, de néhány esetben „érdemes utánanézni a szakmai részleteknek is”, legyen szó például a Balaton vízszintjéről vagy élővilágáról.

Természetesen a szakemberek is határozott álláspontot képviselnek az egyes kérdésekben, de Vasas Gábor hozzátette: egy vízügyes szakember véleménye nem feltétlenül egyezik egy gazdasági szakember nézőpontjaival, amelyek bizonyos esetekben nem biztos, hogy összeegyeztethetők a Balaton fenntarthatóságát szem előtt tartó szempontokkal.