Nagy mennyiségben érkezett az országba igen gyenge minőségű csokoládé; és több, kisebb hazai gyártó is silány minőségben termel - hangsúlyozta Horváth Imre.

A szakember szerint ezek nem is igazán nevezhetők csokoládéknak, legfeljebb bevonó masszának.

A csokoládéban a zsírtartalom minden esetben kakaóvaj, míg az álcsokoládékban a kakaóvaj helyett különböző növényi zsiradékot, ezek között rendkívül sok ócska, szemétnek nevezhető anyagot használnak - hívta fel a figyelmet Horváth Imre.

A Sweet Point Kft. ügyvezető igazgatója elmondta azt is: jogszabályban kellene kizárni a növényi zsír felhasználását.

Az Édességgyártók Szövetsége felügyelő bizottságának elnöke hozzátette: az is probléma, hogy a fogyasztó sokszor nem tudja, mit vásárol meg.

Ez különösen igaz a szezonális termékekre, mint a húsvéti csoki tojások és a csoki mikulások, amelyek zöme nem csokoládéból készül.

Uniós csokiviták

Az Európai Bíróság 2003 januárjában döntött úgy, hogy az 5 százaléknál több növényi zsiradékot, és kevesebb kakaót tartalmazó brit édességeket is megilleti a csokoládé elnevezés. Korábban több országban a Nagy-Britanniából származó csokikra a "csokoládéhelyettesítő" címkét kellett ragasztani.

Jogszabály nem szabályozza a csokoládé elnevezést, a magyar élelmiszerkönyvbe is átvett uniós irányelv szerint az olyan édesség nevezhető csokoládénak, amely összes kakaó-szárazanyag tartalma legalább 35 százalék, ebből pedig legalább 18 százalék a kakaóvaj, legalább 14 százalék pedig zsírmentes kakaó-szárazanyag.