Azt írták, hogy naponta több mint ötven ember hal meg valamilyen dohányzással összefüggő betegség miatt, ez egy évben 20-25 ezer emberéletet jelent. Hangsúlyozták, hogy a dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik, ez indokolja az emelést.

A jövedékiadó-mértékek januárban esedékes automatikus valorizációjával ez 90 milliárd forint adóbevételt eredményez, amely a dohányzással összefüggő és egyéb betegségek kezelési költségeinek fedezetéül szolgál – közölték.

A dohánytermékek fogyasztásának közvetlen és közvetett költsége az egészségügyi kiadások terén a szakminisztérium számításai szerint a bruttó hazai termék 1,7 százalékát teszi ki, ez 2025-ben hozzávetőleg 1477 milliárd forint költséget jelentett. Ezzel szemben a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából származó bevétel mintegy 775 milliárd forint volt tavaly. Ezért a kormány a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelését kezdeményezi, hogy ezt az aránytalanságot mérsékelje.

A kormány egyszerre dolgozik a dohányzás visszaszorításán, a megelőzés erősítésén és az egészségügyi ellátás javításán – közölték.

• A cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal,
• a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal,
• a finomra vágott fogyasztási dohányé 26 százalékkal emelkedik.

Ez a cigaretta esetében mintegy 5, a hevített dohánytermékek esetében nagyjából 10 százalékos emelkedést jelent a végső árban, attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át

a jövedékiadó-emelést a fogyasztókra. A differenciálás célja a dohánygyártmányok jövedéki adóztatásában fennálló eltérések mérséklése, azaz a jelenleg alacsonyabb adóteherrel forgalmazott termékek jövedéki adójának nagyobb arányú emelése.

A kormány törvénymódosító javaslata értelmében a jövedéki adó emelése 2026. november 1-jétől lép hatályba.