A szervezet rendkívül elhibázottnak tartja az intézkedést, amely „az utolsó szögeket veri az ágazat koporsójába”, felgyorsította az import áru térnyerését, a magyar gazdákat versenyhátrányba szorította.

Az árrésstop hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert a kiskereskedelmi láncok érdemi profit hiányában olcsóbb termékeket forgalmaznak, növelve a gyenge minőségű import áruk arányát, miközben a zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje amúgy is alacsony, nagy részüknél a nyereségesség határán mozog, van még azt sem éri el – mutattak rá a közleményben.

A FruitVeB úgy látja, hogy néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás.

Hangsúlyozták, hogy a gazdasági körülmények most alkalmasak lennének az árrésstoprendszer kivezetésére, és az infláció is jelentősen csökkent, tehát ez sem indokolhatja a fenntartását.

Az árrésstop bevezetését az előző kormány az élelmiszerárak csökkentésével és a családok védelmével indokolta 2025 márciusában. A 2 hónaposra tervezett rendelet hatályát többször meghosszabbították, illetve kiterjesztették, az alapvető zöldségekre és gyümölcsökre tavaly novemberben óta vonatkozik, és idén február végéig tartott volna. Később május 31-ig, majd határozatlan időre meghosszabbították.

Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden.

Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is az eltörlését sürgette, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pedig a júniusi 25 bázispontos alapkamatcsökkentés után úgy fogalmazott, hogy lehetőség nyílt az árrésstop eltörlésére, mert ez nem veszélyeztetné az árstabilitást.