Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: a demokrácia egyszerre folyamat és cél, és csak az egyének, a civil társadalom és a nemzeti kormányok teljes részvételével és támogatásával valósulhat meg. Egyik legfontosabb ismérve, hogy az állampolgárok szabad választásokon közvetlenül választják képviselőiket az ország legfőbb döntéshozó testületébe.

Majd Bibó Istvánt idézte:

„Ahogy Bibó István fogalmazott, a demokrácia a nép uralma. Közelebbről egy olyan politikai rendszer, amelyben a nép, vagyis az átlagemberek összessége abban a helyzetben van, hogy vezetőit meg tudja válogatni, ellenőrizni tudja, és ha kell, el tudja kergetni.

A demokrácia nem pusztán egy politikai rendszer, hanem az emberi méltóság és szabadság egyik legnemesebb kifejeződése.

Alapja az a meggyőződés, hogy minden ember szava számít, és hogy közös sorsunk alakításában mindannyiunknak helye és felelőssége van. A demokrácia lehetőséget ad arra, hogy a különböző vélemények ne egymás ellenségeivé, hanem közös jövőépítő kövekké váljanak.

Lényege nem az, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon, hanem éppen az, hogy a különböző hangok békében megférjenek egymás mellett.

A demokrácia ott él igazán, ahol az ember szabadon kérdezhet, szabadon gondolkodhat, szabadon mondhat véleményt, és ahol a hatalom nem áll a törvények felett.”

Az Országgyűlés ezután döntött az ügynökaktákról és a szakképzésről, majd megkezdődött az új alkotmánybírák megválasztása.